Difference between revisions of "Oud, Jacobus Johannes Pieter"

Latest revision as of 19:16, 23 November 2023

Jacobus Johannes Pieter Oud (művészneve: J. J. P. Oud) (Purmerend, 1890. február 9. – Wassenaar, 1963. április 5.), holland építész, a De Stijl mozgalom→ alapító tagja. Testvére, Pieter Oud Rotterdam polgármestere volt.

Tanulmányait a delfti egyetemen végezte. Fiatal építészként Berlage volt rá hatással, és Theodor Fischer→ mellett is tanult Münchenben. Leidenben került kapcsolatba Theo van Doesburggal→. 1917-ben egyike volt a De Stijl mozgalom alapítóinak, de már 1918-ban kilépett belőle, noha továbbra is osztotta elképzeléseik nagy részét.

1918 és 1933 között Rotterdam városépítészeként, szociális értelemben véve progresszív lakóépületeken (munkáslakótelepeken) dolgozott. Ezek közé tartoztak a Spangen, a Kiefhoek és a Witte Dorp területén megvalósuló projektek. Oud megpróbálta összeegyeztetni a szigorú, racionális, „tudományos”, költséghatékony építési technikát a felhasználók pszichológiai igényeivel és esztétikai elvárásaival, a kettőt a „költői funkcionalizmus” elve szerint próbálta ötvözni.

1922-ben a Bauhausban→ tartott előadásokat, ugyanitt később könyvet is jelentetett meg (Holländische Achitektur, 1926).

1927-ben egy kisméretű házakkal beépített terasz megtervezésével ő is részt vett a nagy hatású stuttgarti Weissenhof Siedlungen kiállításon. 1932-től a négy legnagyobb modern építész egyikeként tartották számon (Ludwig Mies van der Rohe→, Walter Gropius→ és Le Corbusier→ mellett). Ellentmondásos viszonyt ápolt a mainstream modernizmussal.

A második világháború után Oud tervezte a holland háborús emlékművet Amszterdamban és a grebbebergi katonai temető emlékművét, ekkor már nem Stijl-stílusban. Újabb tervei a rotterdami Spaarbank és a De Utrecht irodaház, illetve az arnhemi gyermekegészségügyi központ voltak.

A Ma→ 2022/5-6. számában két kép jelent meg munkáiról, az egyik egy fotó, amely egy csarnokot mutat be lépcsővel, valamint egy tengerparti házsorról készült tervrajz. Ugyanez a két kép bekerült a Kassák Lajos→ és Moholy-Nagy László→ által összeállított Új művészek könyvébe→ is, de ott véletlenül egy Hardeveld→-épületet is neki tulajdonítottak.

A Munkában→ 1937-ben egy levélrészlet szerepelt tőle, amelyben az új építészet elveit foglalja össze.

Oud, J. J. P. „Csarnok lépcsővel. (Verlag Ernst Wasmuth A. G. Berlin.)” (fotó). Ma 7, 5–6. sz. (1922): 23. 13x10 cm.

Oud, J. J. P. „Tengerparti házsor (Verlag. Ernst Wasmuth A. G. Berlin.)” (tervrajz.), Ma 7, 6–6. sz. (1922): 16. 16x6 cm.

Oud, J. J. „[Az új épitészet problémaköréből.]”, Munka, 54. sz (1937): 1709–1710.

„Jacobus Johannes Pieter Oud, architect and city planner”. International Architecture Database. https://www.archinform.net/arch/933.htm

„Jacobus Johannes Pieter Oud”. THE WORLD’S #1 ONLINE ENCYCLOPEDIA. https://www.encyclopedia.com/people/literature-and-arts/architecture-biographies/jacobus-johannes-pieter-oud

@@ Line 1: / Line 1: @@
 '''[[Item:Q337240|Jacobus Johannes Pieter Oud]]''' (művészneve: J. J. P. Oud) ('''[[Item:Q337241|Purmerend]]''', 1890. február 9. – '''[[Item:Q337242|Wassenaar]]''', 1963. április 5.), holland építész, a De Stijl mozgalom'''<code>→</code>''' alapító tagja. Testvére, Pieter Oud Rotterdam polgármestere volt.
-Tanulmányait a delfti egyetemen végezte. Fiatal építészként Berlage volt rá hatással, és '''Theodor Fischer<code>→</code>''' mellett is tanult Münchenben. Leidenben került kapcsolatba '''Theo van Doesburg'''gal'''<code>[[Theo van Doesburg|→]]</code>'''. 1917-ben egyike volt a De Stijl mozgalom alapítóinak, de már 1918-ban kilépett belőle, noha továbbra is osztotta elképzeléseik nagy részét.
+Tanulmányait a delfti egyetemen végezte. Fiatal építészként Berlage volt rá hatással, és '''Theodor Fischer<code>→</code>''' mellett is tanult Münchenben. Leidenben került kapcsolatba '''[[Item:Q336989|Theo van Doesburg]]'''gal'''<code>[[Theo van Doesburg|→]]</code>'''. 1917-ben egyike volt a De Stijl mozgalom alapítóinak, de már 1918-ban kilépett belőle, noha továbbra is osztotta elképzeléseik nagy részét.
 és 1933 között Rotterdam városépítészeként, szociális értelemben véve progresszív lakóépületeken (munkáslakótelepeken) dolgozott. Ezek közé tartoztak a Spangen, a Kiefhoek és a Witte Dorp területén megvalósuló projektek. Oud megpróbálta összeegyeztetni a szigorú, racionális, „tudományos”, költséghatékony építési technikát a felhasználók pszichológiai igényeivel és esztétikai elvárásaival, a kettőt a „költői funkcionalizmus” elve szerint próbálta ötvözni.
@@ Line 7: / Line 7: @@
 -ben a Bauhausban'''<code>→</code>''' tartott előadásokat, ugyanitt később könyvet is jelentetett meg (''Holländische Achitektur'', 1926).
--ben egy kisméretű házakkal beépített terasz megtervezésével ő is részt vett a nagy hatású stuttgarti Weissenhof Siedlungen kiállításon. 1932-től a négy legnagyobb modern építész egyikeként tartották számon ('''Ludwig Mies van der Rohe<code>→</code>''', '''Walter Gropius<code>→</code>''' és '''Le Corbusier<code>→</code>''' mellett). Ellentmondásos viszonyt ápolt a mainstream modernizmussal.
+-ben egy kisméretű házakkal beépített terasz megtervezésével ő is részt vett a nagy hatású stuttgarti Weissenhof Siedlungen kiállításon. 1932-től a négy legnagyobb modern építész egyikeként tartották számon ('''Ludwig Mies van der Rohe<code>→</code>''', '''Walter Gropius<code>→</code>''' és '''[[Item:Q337253|Le Corbusier]]<code>[[Le Corbusier|→]]</code>''' mellett). Ellentmondásos viszonyt ápolt a mainstream modernizmussal.
 A második világháború után Oud tervezte a holland háborús emlékművet Amszterdamban és a grebbebergi katonai temető emlékművét, ekkor már nem Stijl-stílusban. Újabb tervei a rotterdami Spaarbank és a De Utrecht irodaház, illetve az arnhemi gyermekegészségügyi központ voltak.
-A '''''[[Item:Q336957|Ma]]<code>→</code>''''' 2022/5-6. számában két kép jelent meg munkáiról, az egyik egy fotó, amely egy csarnokot mutat be lépcsővel, valamint egy tengerparti házsorról készült tervrajz. Ugyanez a két kép bekerült a '''Kassák Lajos<code>→</code>''' és '''Moholy-Nagy László<code>→</code>''' által összeállított ''Új művészek könyvé''be'''<code>→</code>''' is, de ott véletlenül egy '''Hardeveld<code>→</code>'''-épületet is neki tulajdonítottak.
+A '''''[[Item:Q336957|Ma]]<code>→</code>''''' 2022/5-6. számában két kép jelent meg munkáiról, az egyik egy fotó, amely egy csarnokot mutat be lépcsővel, valamint egy tengerparti házsorról készült tervrajz. Ugyanez a két kép bekerült a '''[[Item:Q45937|Kassák Lajos]]<code>→</code>''' és '''[[Item:Q148832|Moholy-Nagy László]]<code>[[Moholy-Nagy László|→]]</code>''' által összeállított ''Új művészek könyvé''be'''<code>→</code>''' is, de ott véletlenül egy '''[[Item:Q337252|Hardeveld]]<code>[[Johannes Martinus van Hardeveld|→]]</code>'''-épületet is neki tulajdonítottak.
 A '''''Munká'''''ban'''<code>→</code>''' 1937-ben egy levélrészlet szerepelt tőle, amelyben az új építészet elveit foglalja össze.
@@ Line 22: / Line 22: @@
 Oud, J. J. „[Az új épitészet problémaköréből.]”, ''Munka'', 54. sz (1937): 1709–1710.
+„Jacobus Johannes Pieter Oud, architect and city planner”. ''International Architecture Database''. <nowiki>https://www.archinform.net/arch/933.htm</nowiki>
+„Jacobus Johannes Pieter Oud”. THE WORLD’S #1 ONLINE ENCYCLOPEDIA. <nowiki>https://www.encyclopedia.com/people/literature-and-arts/architecture-biographies/jacobus-johannes-pieter-oud</nowiki>
 [[Category:KASInet]]