Difference between revisions of "Van Gogh, Vincent Willem"
(Created page with "'''Vincent Willem Van Gogh''' (Zundert, 1853. március 30. – Auvers-sur-Oise, 1890. július 29.), holland festő. Tizenhat éves korától egy európai galériahálózat kü...") |
m (BucsicsKatalin moved page Vincent Willem Van Gogh to Van Gogh, Vincent Willem) |
||
| (One intermediate revision by the same user not shown) | |||
| Line 1: | Line 1: | ||
| − | '''Vincent Willem Van Gogh''' (Zundert, 1853. március 30. – Auvers-sur-Oise, 1890. július 29.), holland festő. Tizenhat éves korától egy európai galériahálózat különböző székhelyein dolgozott, majd lelkésznek tanult. Zavaros és szerencsétlen magánéleti ügyei miatt testvére, Theo kivételével a család megszakította vele a kapcsolatot. 1886-ban Párizsban ismerkedett meg az impresszionizmussal, 1888-ban vidékre, Arles-ba utazott. Ekkor kezdődtek rosszullétei, amit elmegyógyintézeti kezelés, majd öngyilkossága követett. Halála után másfél évtizeddel vált egyre híresebbé, az expresszionizmus egyik előfutáraként kezdték tisztelni. A ''Ma'' 1917/6-os számának címlapján a ''Kávézó terasza este'' (1888) című festményének rajza szerepelt. Kassák az ''Egy lélek keresi magát'' (1948) című művészregényében a főhős, Dorogi Károly egyik fő inspirációs forrásaként, mestereként szolgált. Halálának ötvenedik évfordulójára Kassák a ''Kelet Népé''ben (1941/1) publikált róla esszét, kijelentve, hogy a „festők között ma a legelső sorban van a helye”. | + | '''Vincent Willem Van Gogh''' ('''Zundert''', 1853. március 30. – '''Auvers-sur-Oise''', 1890. július 29.), holland festő. Tizenhat éves korától egy európai galériahálózat különböző székhelyein dolgozott, majd lelkésznek tanult. Zavaros és szerencsétlen magánéleti ügyei miatt testvére, Theo kivételével a család megszakította vele a kapcsolatot. 1886-ban Párizsban ismerkedett meg az impresszionizmussal, 1888-ban vidékre, Arles-ba utazott. Ekkor kezdődtek rosszullétei, amit elmegyógyintézeti kezelés, majd öngyilkossága követett. Halála után másfél évtizeddel vált egyre híresebbé, az expresszionizmus egyik előfutáraként kezdték tisztelni. A '''''[[Item:Q336957|Ma]]<code>→</code>''''' 1917/6-os számának címlapján a ''Kávézó terasza este'' (1888) című festményének rajza szerepelt. Kassák az ''Egy lélek keresi magát'' (1948) című művészregényében a főhős, Dorogi Károly egyik fő inspirációs forrásaként, mestereként szolgált. Halálának ötvenedik évfordulójára Kassák a ''Kelet Népé''ben (1941/1) publikált róla esszét, kijelentve, hogy a „festők között ma a legelső sorban van a helye”. |
| + | |||
| Line 8: | Line 9: | ||
D. Zs. [Dénes Zsófia]. „Vincent van Gogh”. ''Bécsi Magyar Újság'', 1923. április 28., 5. | D. Zs. [Dénes Zsófia]. „Vincent van Gogh”. ''Bécsi Magyar Újság'', 1923. április 28., 5. | ||
| − | Kassák Lajos. „Vincent Van Gogh (Halálának 50. évfordulójára)”. ''Kelet Népe'' 7, 1. sz. (1941): | + | Kassák Lajos. „Vincent Van Gogh (Halálának 50. évfordulójára)”. ''Kelet Népe'' 7, 1. sz. (1941): 12–13. |
Pán Imre. „Művészek forradalma. Cézanne, Van Gogh, Gauguin”. ''Kortárs'' 1, 3. sz. (1947): 74. | Pán Imre. „Művészek forradalma. Cézanne, Van Gogh, Gauguin”. ''Kortárs'' 1, 3. sz. (1947): 74. | ||
[[Category:KASInet]] | [[Category:KASInet]] | ||
Latest revision as of 19:23, 23 November 2023
Vincent Willem Van Gogh (Zundert, 1853. március 30. – Auvers-sur-Oise, 1890. július 29.), holland festő. Tizenhat éves korától egy európai galériahálózat különböző székhelyein dolgozott, majd lelkésznek tanult. Zavaros és szerencsétlen magánéleti ügyei miatt testvére, Theo kivételével a család megszakította vele a kapcsolatot. 1886-ban Párizsban ismerkedett meg az impresszionizmussal, 1888-ban vidékre, Arles-ba utazott. Ekkor kezdődtek rosszullétei, amit elmegyógyintézeti kezelés, majd öngyilkossága követett. Halála után másfél évtizeddel vált egyre híresebbé, az expresszionizmus egyik előfutáraként kezdték tisztelni. A Ma→ 1917/6-os számának címlapján a Kávézó terasza este (1888) című festményének rajza szerepelt. Kassák az Egy lélek keresi magát (1948) című művészregényében a főhős, Dorogi Károly egyik fő inspirációs forrásaként, mestereként szolgált. Halálának ötvenedik évfordulójára Kassák a Kelet Népében (1941/1) publikált róla esszét, kijelentve, hogy a „festők között ma a legelső sorban van a helye”.
Van Gogh, Vincent. „Rajz”. Ma 2, 6. sz. (1917): 81.
Van Gogh, Vincent. „Dajka”. Kortárs 1, 3. sz. (1947): 75.
D. Zs. [Dénes Zsófia]. „Vincent van Gogh”. Bécsi Magyar Újság, 1923. április 28., 5.
Kassák Lajos. „Vincent Van Gogh (Halálának 50. évfordulójára)”. Kelet Népe 7, 1. sz. (1941): 12–13.
Pán Imre. „Művészek forradalma. Cézanne, Van Gogh, Gauguin”. Kortárs 1, 3. sz. (1947): 74.