Difference between revisions of "A magyar vers-alakok Erdősiig (Q361919)"
From wikibase-docker
(Removed claim: volume (P45): 1891) |
TuskesAnna (talk | contribs) (Created claim: centuries (P251): (Q474093)) |
||
| (8 intermediate revisions by the same user not shown) | |||
| Property / genre | |||
| + | |||
| Property / genre: scholarly article / rank | |||
| + | Normal rank | ||
| Property / volume | |||
| + | 1 | ||
| Property / volume: 1 / rank | |||
| + | Normal rank | ||
| Property / issue | |||
| + | 1 | ||
| Property / issue: 1 / rank | |||
| + | Normal rank | ||
| Property / annotation | |||
| + | A magyar költészet legkorábbi versformáinak eredetét és fejlődését vizsgálja Erdősi Sylvester János koráig. A cikk kiindulópontja a magyar népköltészetben és a középkori verses emlékekben leggyakoribb forma: a sormetszetes nyolcas vers, amely már az „Emlékezzünk régiekről” kezdetű krónikás énektől kezdve meghatározó. Kacziány azt elemzi, hogy e versforma népszerűsége nem véletlen, hanem történeti oka van: szerinte ez az alak Európa-szerte a kereszténység terjedésével honosodott meg. A szerző példákat hoz a német, angol és spanyol költészetből, ahol a régi alliterációs formákat fokozatosan felváltotta a latin egyházi himnuszok mintájára épülő végrím és a nyolcas sor. A tanulmány fő gondolata, hogy a magyar verselés legkorábbi formái is szorosan kapcsolódnak a keresztény kultúra hatásához, és hogy a nemzeti versalakok kialakulása nem elszigetelt jelenség, hanem az európai irodalmi fejlődés része. Kacziány így a magyar versformák eredetét történeti és vallási kölcsönhatásokból vezeti le. (Hungarian) | ||
| Property / annotation: A magyar költészet legkorábbi versformáinak eredetét és fejlődését vizsgálja Erdősi Sylvester János koráig. A cikk kiindulópontja a magyar népköltészetben és a középkori verses emlékekben leggyakoribb forma: a sormetszetes nyolcas vers, amely már az „Emlékezzünk régiekről” kezdetű krónikás énektől kezdve meghatározó. Kacziány azt elemzi, hogy e versforma népszerűsége nem véletlen, hanem történeti oka van: szerinte ez az alak Európa-szerte a kereszténység terjedésével honosodott meg. A szerző példákat hoz a német, angol és spanyol költészetből, ahol a régi alliterációs formákat fokozatosan felváltotta a latin egyházi himnuszok mintájára épülő végrím és a nyolcas sor. A tanulmány fő gondolata, hogy a magyar verselés legkorábbi formái is szorosan kapcsolódnak a keresztény kultúra hatásához, és hogy a nemzeti versalakok kialakulása nem elszigetelt jelenség, hanem az európai irodalmi fejlődés része. Kacziány így a magyar versformák eredetét történeti és vallási kölcsönhatásokból vezeti le. (Hungarian) / rank | |||
| + | Normal rank | ||
| Property / related person entity | |||
| + | |||
| Property / related person entity: János Sylvester / rank | |||
| + | Normal rank | ||
| Property / page(s) | |||
| + | 1–20 | ||
| Property / page(s): 1–20 / rank | |||
| + | Normal rank | ||
| Property / author entity | |||
| + | |||
| Property / author entity: Géza Kacziány / rank | |||
| + | Normal rank | ||
| Property / literary historical period | |||
| + | |||
| Property / literary historical period: Q473742 / rank | |||
| + | Normal rank | ||
| Property / centuries | |||
| + | |||
| Property / centuries: Q474093 / rank | |||
| + | Normal rank | ||
Latest revision as of 12:47, 3 February 2026
No description defined
| Language | Label | Description | Also known as |
|---|---|---|---|
| English |
A magyar vers-alakok Erdősiig
|
No description defined
|
Statements
Kacziány Géza
0 references
1
0 references
1
0 references
1891
0 references
1–20
0 references
A magyar költészet legkorábbi versformáinak eredetét és fejlődését vizsgálja Erdősi Sylvester János koráig. A cikk kiindulópontja a magyar népköltészetben és a középkori verses emlékekben leggyakoribb forma: a sormetszetes nyolcas vers, amely már az „Emlékezzünk régiekről” kezdetű krónikás énektől kezdve meghatározó. Kacziány azt elemzi, hogy e versforma népszerűsége nem véletlen, hanem történeti oka van: szerinte ez az alak Európa-szerte a kereszténység terjedésével honosodott meg. A szerző példákat hoz a német, angol és spanyol költészetből, ahol a régi alliterációs formákat fokozatosan felváltotta a latin egyházi himnuszok mintájára épülő végrím és a nyolcas sor. A tanulmány fő gondolata, hogy a magyar verselés legkorábbi formái is szorosan kapcsolódnak a keresztény kultúra hatásához, és hogy a nemzeti versalakok kialakulása nem elszigetelt jelenség, hanem az európai irodalmi fejlődés része. Kacziány így a magyar versformák eredetét történeti és vallási kölcsönhatásokból vezeti le. (Hungarian)
0 references
mib0102662 1891
0 references
II. A KEZDETEKTŐL 1526-IG/2. MŰFAJOK/A MAGYAR NYELVŰ IRODALOM/A magyar nyelvű költészet/A VERSELÉS
0 references