Difference between revisions of "Figyeljétek a mesélő embert: Esszék és tanulmányok Lengyel Péterről (Q482924)"
From wikibase-docker
TuskesAnna (talk | contribs) (Created claim: annotation (P18): Dérczy Péter: Előszó, 13–19; Pór Péter: Univerzum, nyitott térkép, búcsú – Lengyel Péter epikájáról, 27–37; Horkay Hörcher Ferenc: Kitalált történetek nincsenek. Történet és történelem, 37–51; Bónus Tibor: A korlátozott viszonylagosság (Lengyel Péter prózájáról), 51–76; Visy Beatrix: „Tőle tanultam látni”. A fénykép narratív esztétikája Lengyel Péter műveiben, 76–92; Garami András: A műfajok szerepe a Lengyel Péter-regények narrációjában, 92–107;...) |
TuskesAnna (talk | contribs) (Created claim: annotation (P18): Benyovszky Krisztián: Millenniumi nyomolvasás Lengyel Péter Macskakő című regényéről, 418–432; Dömötör Edit: Macskakő és narratíva. Narratívakoncepciók Lengyel Péter Macskakő című regényében, 432–447; Papp Ágnes Klára: A történet térképe. Tér- és identitásképzetek Lengyel Péter Macskakő című regényében, 447–459; Benyovszky Krisztián: „Nyalatja magát, mint a méz”. Az újraolvasott Macskakő, 459–464; Ferenczy Nikolett: A macskakő énje. Egy kérdés Le...) |
||
| (One intermediate revision by the same user not shown) | |||
| Property / annotation | |||
| + | Győrffy Miklós: Mellékszereplők, 203–206; Molnár Gábor Tamás: A felejtés visszafordítása, 206–227; Horkay Hörcher Ferenc: Az Ottlik-Lengyel szál. Hommage, variáció, beavatási szertartás, 227–238; Csalog Zsolt: Lengyel Péter: Cseréptörés, 241–245; Soltész Márton: „Szelíd lázadás az érvényes norma ellen”. Bevezetés Csalog Zsolt Cseréptörés-kritikájához, 245–257; Albert Pál: Cseréptörés Budapesten, 257–263; Thomka Beáta: Az emlékezés szélén, 263–267; Kulcsár-Szabó Ernő: Családregény és „kistörténelem”, 267–272; Dérczy Péter: A történet nyomozása, 272–276; Radvánszky Anikó: Loci memoriae. Az emlékezés tér- és időbeli alakzatai Lengyel Péter Cseréptörés című regényében, 276–288; Bazsányi Sándor, Wesselényi-Garay Andor: „…ennek a percnek a városát…”, 288–309; Bán Zsófia: Pingvinboci, jampampuli és a létező irdatlan hatalma. A fénykép fenomenológiája Lengyel Péter Búcsú és Cseréptörés című műveiben, 309–325; Balassa Péter: Ricercare: Keresni, 329–338; Radnóti Sándor: Valamennyi klasszikus legény, 338–347; Szörényi László: Homo paleohungaricus, 347–350; Mészáros Andor: Az apának és a fiúnak, 350–357; Erdődy Edit: Rejtély az Orfeumban, 357–362; Károlyi Csaba: „Ellakni, nézelődni”. Lengyel Péter Macskakő című regényéről, 362–368; Hanák Péter: Hasznos ismereteket terjesztő detektív regény, 368–377; Győrffy Miklós: Macskakő, 377–381; Papp Ágnes Klára: Történet a történetről, 381–391; Török András: Lengyel Péter: Macskakő, 391–404; Kovács Eszter: „Ők: Mi. Mi:Ők”, 404–418; (Hungarian) | ||
| Property / annotation: Győrffy Miklós: Mellékszereplők, 203–206; Molnár Gábor Tamás: A felejtés visszafordítása, 206–227; Horkay Hörcher Ferenc: Az Ottlik-Lengyel szál. Hommage, variáció, beavatási szertartás, 227–238; Csalog Zsolt: Lengyel Péter: Cseréptörés, 241–245; Soltész Márton: „Szelíd lázadás az érvényes norma ellen”. Bevezetés Csalog Zsolt Cseréptörés-kritikájához, 245–257; Albert Pál: Cseréptörés Budapesten, 257–263; Thomka Beáta: Az emlékezés szélén, 263–267; Kulcsár-Szabó Ernő: Családregény és „kistörténelem”, 267–272; Dérczy Péter: A történet nyomozása, 272–276; Radvánszky Anikó: Loci memoriae. Az emlékezés tér- és időbeli alakzatai Lengyel Péter Cseréptörés című regényében, 276–288; Bazsányi Sándor, Wesselényi-Garay Andor: „…ennek a percnek a városát…”, 288–309; Bán Zsófia: Pingvinboci, jampampuli és a létező irdatlan hatalma. A fénykép fenomenológiája Lengyel Péter Búcsú és Cseréptörés című műveiben, 309–325; Balassa Péter: Ricercare: Keresni, 329–338; Radnóti Sándor: Valamennyi klasszikus legény, 338–347; Szörényi László: Homo paleohungaricus, 347–350; Mészáros Andor: Az apának és a fiúnak, 350–357; Erdődy Edit: Rejtély az Orfeumban, 357–362; Károlyi Csaba: „Ellakni, nézelődni”. Lengyel Péter Macskakő című regényéről, 362–368; Hanák Péter: Hasznos ismereteket terjesztő detektív regény, 368–377; Győrffy Miklós: Macskakő, 377–381; Papp Ágnes Klára: Történet a történetről, 381–391; Török András: Lengyel Péter: Macskakő, 391–404; Kovács Eszter: „Ők: Mi. Mi:Ők”, 404–418; (Hungarian) / rank | |||
| + | Normal rank | ||
| Property / annotation | |||
| + | Benyovszky Krisztián: Millenniumi nyomolvasás Lengyel Péter Macskakő című regényéről, 418–432; Dömötör Edit: Macskakő és narratíva. Narratívakoncepciók Lengyel Péter Macskakő című regényében, 432–447; Papp Ágnes Klára: A történet térképe. Tér- és identitásképzetek Lengyel Péter Macskakő című regényében, 447–459; Benyovszky Krisztián: „Nyalatja magát, mint a méz”. Az újraolvasott Macskakő, 459–464; Ferenczy Nikolett: A macskakő énje. Egy kérdés Lengyel Péter Macskakő című regényéhez – vagy talán kettő, 464–470; Almási Miklós: Nézz vissza és annyi, 473–476; Füzi László: A regényíró látásmódja, 476–480; Szirák Péter: Van hova nézni, 480–484; Csuhai István: Munkák és napok, 484–490; Borbély Szilárd: A regényíró nyelve, 490–494; Sz. Molnár Szilvia: Bábel, 494–503; Mekis D. János: A metaforikus számítógép, 503–509; Esterházy Péter Egy város, egy fiú, egy apa, 513–515; Széky János: Befejezett jövő, 515–517; Békés Pál: Az eszményi szoba, 517–520; Mócsai Gergely: Búcsú, 520–525; Németh Tamás: Nyelvében él a terror, 525–529; Nádas Péter: Levél Lengyel Péternek, ezerkilencszázhetvennyolcból, 533–540; Balassa Péter: Lengyel Péter, a mesterdetektív, 540–543; Forgách András: Long Play, 543–547; Láng Zsolt: Írni a „legjobb hatásfokon”, 547–550; Parti Nagy Lajos: Kis kalapemelés, 550–552; Petri György: Kedves Péter, 552–554; Rácz Péter: A rejtélyek költője, 554–556; Tandori Dezső: „Túl… minden effélén”, 556–562; Esterházy Péter: Változatok LP-témákra, 562–568; Láng Zsolt: Érintettek láncolata, 568–571; Parti Nagy Lajos: Nemnovella (Macskakő-cédulák), 571–577; Radnóti Sándor: Az adósság, a hűség és a remény. Lengyel Péter 70, 577–580; Csordás Gábor: Regényszólamok. Csordás Gábor beszélgetése Lengyel Péterrel, 580–598; Nagy Gabriella: Szem, kéz, csönd. Beszélgetés Lengyel Péterrel, 598–625. (Hungarian) | ||
| Property / annotation: Benyovszky Krisztián: Millenniumi nyomolvasás Lengyel Péter Macskakő című regényéről, 418–432; Dömötör Edit: Macskakő és narratíva. Narratívakoncepciók Lengyel Péter Macskakő című regényében, 432–447; Papp Ágnes Klára: A történet térképe. Tér- és identitásképzetek Lengyel Péter Macskakő című regényében, 447–459; Benyovszky Krisztián: „Nyalatja magát, mint a méz”. Az újraolvasott Macskakő, 459–464; Ferenczy Nikolett: A macskakő énje. Egy kérdés Lengyel Péter Macskakő című regényéhez – vagy talán kettő, 464–470; Almási Miklós: Nézz vissza és annyi, 473–476; Füzi László: A regényíró látásmódja, 476–480; Szirák Péter: Van hova nézni, 480–484; Csuhai István: Munkák és napok, 484–490; Borbély Szilárd: A regényíró nyelve, 490–494; Sz. Molnár Szilvia: Bábel, 494–503; Mekis D. János: A metaforikus számítógép, 503–509; Esterházy Péter Egy város, egy fiú, egy apa, 513–515; Széky János: Befejezett jövő, 515–517; Békés Pál: Az eszményi szoba, 517–520; Mócsai Gergely: Búcsú, 520–525; Németh Tamás: Nyelvében él a terror, 525–529; Nádas Péter: Levél Lengyel Péternek, ezerkilencszázhetvennyolcból, 533–540; Balassa Péter: Lengyel Péter, a mesterdetektív, 540–543; Forgách András: Long Play, 543–547; Láng Zsolt: Írni a „legjobb hatásfokon”, 547–550; Parti Nagy Lajos: Kis kalapemelés, 550–552; Petri György: Kedves Péter, 552–554; Rácz Péter: A rejtélyek költője, 554–556; Tandori Dezső: „Túl… minden effélén”, 556–562; Esterházy Péter: Változatok LP-témákra, 562–568; Láng Zsolt: Érintettek láncolata, 568–571; Parti Nagy Lajos: Nemnovella (Macskakő-cédulák), 571–577; Radnóti Sándor: Az adósság, a hűség és a remény. Lengyel Péter 70, 577–580; Csordás Gábor: Regényszólamok. Csordás Gábor beszélgetése Lengyel Péterrel, 580–598; Nagy Gabriella: Szem, kéz, csönd. Beszélgetés Lengyel Péterrel, 598–625. (Hungarian) / rank | |||
| + | Normal rank | ||
Latest revision as of 13:07, 23 September 2024
No description defined
| Language | Label | Description | Also known as |
|---|---|---|---|
| English |
Figyeljétek a mesélő embert: Esszék és tanulmányok Lengyel Péterről
|
No description defined
|
Statements
2013
0 references
640
0 references
Dérczy Péter: Előszó, 13–19; Pór Péter: Univerzum, nyitott térkép, búcsú – Lengyel Péter epikájáról, 27–37; Horkay Hörcher Ferenc: Kitalált történetek nincsenek. Történet és történelem, 37–51; Bónus Tibor: A korlátozott viszonylagosság (Lengyel Péter prózájáról), 51–76; Visy Beatrix: „Tőle tanultam látni”. A fénykép narratív esztétikája Lengyel Péter műveiben, 76–92; Garami András: A műfajok szerepe a Lengyel Péter-regények narrációjában, 92–107; Győrffy Miklós: Nyolc év munkája, 107–109; Kurucz Gyula: A csend lírája, 109–112; Visy Beatrix: Holnapelőtt: alapkövek és bazaltkockák – Rövidpróza és a Két sötétedés, 112–130; Csáki Judit: Lengyel Péter: Rondó, 130–133; N. Horváth Béla: Lengyel Péter: Rondó, 133–137; Mészáros Sándor: Lengyel Péter: Rondó, 137–141; Kulcsár-Szabó Zoltán: A történet mint emlék, 141–158; Pomogáts Béla: Ogg második bolygója, 161–164; Vető Péter: Másodsorban. Ogg második bolygója, 164–175; L. Varga Péter: Kánonképző csataterek – jegyzetek Lengyel Péter Ogg második bolygójának fogadtatásához, 175–181; Határ Győző: Lengyel Péter: Mellékszereplők, 185–189; Béládi Miklós: Melléktörténet mellékszereplői, 189–193; Balassa Péter: Árvaság. Próza, 193–197; Albert Pál: Ezüstkorunk könyvespolca, 197–203; (Hungarian)
0 references
Győrffy Miklós: Mellékszereplők, 203–206; Molnár Gábor Tamás: A felejtés visszafordítása, 206–227; Horkay Hörcher Ferenc: Az Ottlik-Lengyel szál. Hommage, variáció, beavatási szertartás, 227–238; Csalog Zsolt: Lengyel Péter: Cseréptörés, 241–245; Soltész Márton: „Szelíd lázadás az érvényes norma ellen”. Bevezetés Csalog Zsolt Cseréptörés-kritikájához, 245–257; Albert Pál: Cseréptörés Budapesten, 257–263; Thomka Beáta: Az emlékezés szélén, 263–267; Kulcsár-Szabó Ernő: Családregény és „kistörténelem”, 267–272; Dérczy Péter: A történet nyomozása, 272–276; Radvánszky Anikó: Loci memoriae. Az emlékezés tér- és időbeli alakzatai Lengyel Péter Cseréptörés című regényében, 276–288; Bazsányi Sándor, Wesselényi-Garay Andor: „…ennek a percnek a városát…”, 288–309; Bán Zsófia: Pingvinboci, jampampuli és a létező irdatlan hatalma. A fénykép fenomenológiája Lengyel Péter Búcsú és Cseréptörés című műveiben, 309–325; Balassa Péter: Ricercare: Keresni, 329–338; Radnóti Sándor: Valamennyi klasszikus legény, 338–347; Szörényi László: Homo paleohungaricus, 347–350; Mészáros Andor: Az apának és a fiúnak, 350–357; Erdődy Edit: Rejtély az Orfeumban, 357–362; Károlyi Csaba: „Ellakni, nézelődni”. Lengyel Péter Macskakő című regényéről, 362–368; Hanák Péter: Hasznos ismereteket terjesztő detektív regény, 368–377; Győrffy Miklós: Macskakő, 377–381; Papp Ágnes Klára: Történet a történetről, 381–391; Török András: Lengyel Péter: Macskakő, 391–404; Kovács Eszter: „Ők: Mi. Mi:Ők”, 404–418; (Hungarian)
0 references
Benyovszky Krisztián: Millenniumi nyomolvasás Lengyel Péter Macskakő című regényéről, 418–432; Dömötör Edit: Macskakő és narratíva. Narratívakoncepciók Lengyel Péter Macskakő című regényében, 432–447; Papp Ágnes Klára: A történet térképe. Tér- és identitásképzetek Lengyel Péter Macskakő című regényében, 447–459; Benyovszky Krisztián: „Nyalatja magát, mint a méz”. Az újraolvasott Macskakő, 459–464; Ferenczy Nikolett: A macskakő énje. Egy kérdés Lengyel Péter Macskakő című regényéhez – vagy talán kettő, 464–470; Almási Miklós: Nézz vissza és annyi, 473–476; Füzi László: A regényíró látásmódja, 476–480; Szirák Péter: Van hova nézni, 480–484; Csuhai István: Munkák és napok, 484–490; Borbély Szilárd: A regényíró nyelve, 490–494; Sz. Molnár Szilvia: Bábel, 494–503; Mekis D. János: A metaforikus számítógép, 503–509; Esterházy Péter Egy város, egy fiú, egy apa, 513–515; Széky János: Befejezett jövő, 515–517; Békés Pál: Az eszményi szoba, 517–520; Mócsai Gergely: Búcsú, 520–525; Németh Tamás: Nyelvében él a terror, 525–529; Nádas Péter: Levél Lengyel Péternek, ezerkilencszázhetvennyolcból, 533–540; Balassa Péter: Lengyel Péter, a mesterdetektív, 540–543; Forgách András: Long Play, 543–547; Láng Zsolt: Írni a „legjobb hatásfokon”, 547–550; Parti Nagy Lajos: Kis kalapemelés, 550–552; Petri György: Kedves Péter, 552–554; Rácz Péter: A rejtélyek költője, 554–556; Tandori Dezső: „Túl… minden effélén”, 556–562; Esterházy Péter: Változatok LP-témákra, 562–568; Láng Zsolt: Érintettek láncolata, 568–571; Parti Nagy Lajos: Nemnovella (Macskakő-cédulák), 571–577; Radnóti Sándor: Az adósság, a hűség és a remény. Lengyel Péter 70, 577–580; Csordás Gábor: Regényszólamok. Csordás Gábor beszélgetése Lengyel Péterrel, 580–598; Nagy Gabriella: Szem, kéz, csönd. Beszélgetés Lengyel Péterrel, 598–625. (Hungarian)
0 references
mib2013Radvánszky 2013
0 references