Difference between revisions of "Léger, Fernand"
| (2 intermediate revisions by the same user not shown) | |||
| Line 1: | Line 1: | ||
| − | '''Fernand Léger''' ('''Argentan''', 1881. február 4. – '''Gif-sur-Yvette''', 1955. augusztus 17.), francia festő, keramikus, filmrendező. Építészeti, műszaki rajzi és festőművészeti stúdiumokat követően csak az 1900-as évek végétől kezdte kialakítani saját stílusát. Kubista-futurista korszakát az első világháborús katonai szolgálata akasztotta meg. Az 1920-as években balettdíszletet és jelmezeket tervezett, filmet rendezett ''(Mechanikus balett)'', festészeti szabadiskolát indított. A második világháború idején az Egyesült Államokba menekült, élete utolsó évtizedében fedezte fel a kerámiát, ekkoriban mozaikokat és üvegablakokat is készített francia templomok számára. Figuratív stílusával a pop-art egyik előzményeként is bevonult a művészettörténetbe. 1926-ban Kassák személyesen is megismerkedett vele Párizsban. A ''Má''ban 1922 és 1924 között több festménye, tusrajza és fotója is megjelent, 1923-ban a lap ''A művész aktuális feladatai,'' 1924-ben pedig – Gáspár Endre fordításában – ''A gép esztétikája'' című írását is leközölte. A ''Munká''ban 1937-ben egy reprodukciója, az ''Alkotás''ban 1947-ben egy díszletterve jelent meg. Halálhíre után Kassák | + | '''[[Item:Q336165|Fernand Léger]]''' ('''Argentan''', 1881. február 4. – '''Gif-sur-Yvette''', 1955. augusztus 17.), francia festő, keramikus, filmrendező. Építészeti, műszaki rajzi és festőművészeti stúdiumokat követően csak az 1900-as évek végétől kezdte kialakítani saját stílusát. Kubista-futurista korszakát az első világháborús katonai szolgálata akasztotta meg. Az 1920-as években balettdíszletet és jelmezeket tervezett, filmet rendezett ''(Mechanikus balett)'', festészeti szabadiskolát indított. A második világháború idején az Egyesült Államokba menekült, élete utolsó évtizedében fedezte fel a kerámiát, ekkoriban mozaikokat és üvegablakokat is készített francia templomok számára. Figuratív stílusával a pop-art egyik előzményeként is bevonult a művészettörténetbe. 1926-ban Kassák személyesen is megismerkedett vele Párizsban. A '''''Má'''''ban'''<code>→</code>''' 1922 és 1924 között több festménye, tusrajza és fotója is megjelent, 1923-ban a lap ''A művész aktuális feladatai,'' 1924-ben pedig – Gáspár Endre fordításában – ''A gép esztétikája'' című írását is leközölte. A ''Munká''ban 1937-ben egy reprodukciója, az ''Alkotás''ban 1947-ben egy díszletterve jelent meg. Halálhíre után '''Kassák<code>→</code>''' '''Picassó'''hoz'''<code>→</code>''' és '''Braque<code>→</code>'''-hoz mérhető „formalistaként” jellemezte ''(Szénaboglya),'' verset írt tiszteletére a ''Mesterek köszöntése'' című ciklusban. |
| + | |||
| Line 6: | Line 7: | ||
Léger, Ferdinand. „A művész aktuális feladatai”. ''Ma'' 8, 9-10. (1923): 74. | Léger, Ferdinand. „A művész aktuális feladatai”. ''Ma'' 8, 9-10. (1923): 74. | ||
| − | Léger, Ferdinand. „A gép esztétikája”. Fordította Gáspár Endre. ''MA'' 9, 3. sz. (1924): | + | Léger, Ferdinand. „A gép esztétikája”. Fordította Gáspár Endre. ''MA'' 9, 3. sz. (1924): 115–116. |
Léger, Ferdinand. „Figurinen zu Cendrars Ballett”. ''Ma'' 9, 8. sz. (1924): 164. | Léger, Ferdinand. „Figurinen zu Cendrars Ballett”. ''Ma'' 9, 8. sz. (1924): 164. | ||
| Line 14: | Line 15: | ||
Léger, Ferdinand. „Nonfiguratív mű reprodukciója”. ''Munka'' 10, 57. sz. (1937): 1836. | Léger, Ferdinand. „Nonfiguratív mű reprodukciója”. ''Munka'' 10, 57. sz. (1937): 1836. | ||
| − | Léger, Ferdinand. „Díszletterv”. ''Alkotás'' 1, | + | Léger, Ferdinand. „Díszletterv”. ''Alkotás'' 1, 7–8. sz. (1947): 59. |
[[Category:KASInet]] | [[Category:KASInet]] | ||
Latest revision as of 18:17, 29 February 2024
Fernand Léger (Argentan, 1881. február 4. – Gif-sur-Yvette, 1955. augusztus 17.), francia festő, keramikus, filmrendező. Építészeti, műszaki rajzi és festőművészeti stúdiumokat követően csak az 1900-as évek végétől kezdte kialakítani saját stílusát. Kubista-futurista korszakát az első világháborús katonai szolgálata akasztotta meg. Az 1920-as években balettdíszletet és jelmezeket tervezett, filmet rendezett (Mechanikus balett), festészeti szabadiskolát indított. A második világháború idején az Egyesült Államokba menekült, élete utolsó évtizedében fedezte fel a kerámiát, ekkoriban mozaikokat és üvegablakokat is készített francia templomok számára. Figuratív stílusával a pop-art egyik előzményeként is bevonult a művészettörténetbe. 1926-ban Kassák személyesen is megismerkedett vele Párizsban. A Mában→ 1922 és 1924 között több festménye, tusrajza és fotója is megjelent, 1923-ban a lap A művész aktuális feladatai, 1924-ben pedig – Gáspár Endre fordításában – A gép esztétikája című írását is leközölte. A Munkában 1937-ben egy reprodukciója, az Alkotásban 1947-ben egy díszletterve jelent meg. Halálhíre után Kassák→ Picassóhoz→ és Braque→-hoz mérhető „formalistaként” jellemezte (Szénaboglya), verset írt tiszteletére a Mesterek köszöntése című ciklusban.
Léger, Ferdinand. „Festmény”. Ma 7, 2. sz. (1922): 25.
Léger, Ferdinand. „A művész aktuális feladatai”. Ma 8, 9-10. (1923): 74.
Léger, Ferdinand. „A gép esztétikája”. Fordította Gáspár Endre. MA 9, 3. sz. (1924): 115–116.
Léger, Ferdinand. „Figurinen zu Cendrars Ballett”. Ma 9, 8. sz. (1924): 164.
Léger, Ferdinand. „Das Laboratorium. Bewegliche Kulissen”. Ma 9, 8. sz. (1924): 173.
Léger, Ferdinand. „Nonfiguratív mű reprodukciója”. Munka 10, 57. sz. (1937): 1836.
Léger, Ferdinand. „Díszletterv”. Alkotás 1, 7–8. sz. (1947): 59.