Difference between revisions of "Székely János"
| Line 1: | Line 1: | ||
| − | '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334153 Székely János]''' (Freund János, írói neve John Pen, a filmszakmában használja a Hans Székely, John S. Toldy neveket is) ('''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q93 Budapest]''', 1901. július 7. – '''Kelet-Berlin''', 1958. december 16.). Kereskedelmi iskolába jár. Első verse, az ''Üzenetek a csöndben'' 1919 áprilisában jelenik meg a '''''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336957 Má]'''''ban<code>'''→'''</code>, ezt követi az ''Asszony'' című prózakölteménye júliusban, júniusban viszont lefordítja a lapba '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334152 Ivan Goll][https://itidata.abtk.hu/wiki/Ivan_Goll <code>→</code>]'''''Processzió'' című költeményét. (A lapba párjával, későbbi feleségével, '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q243300 Kádár Erzsébet]'''tel<code>[[Kádár Erzsébet|'''→''']]</code> jelentkezik, mindketten bekerülnek '''Kassák<code>→</code>''' körébe.) Székely mindkét ''Má''ban megjelent verse '''expresszionista'''-'''aktivista<code>→</code>''' versszemléletet tükröz. Az előbbi vers ellentétbe állítja a forradalomtól tartó polgároknak a csöndet biztosítékként őrző attitűdjét az új munkásgeneráció csöndértelmezésével, amely képes abban meghallani a társadalmi megváltás ígéretét. Az ''Asszony'' című költemény a nőt mint biológiai és elvont entitást egyszerre élteti, de szerelmes versként is olvasható egy olyan nőhöz, aki ugyanakkor az '''Új Ember<code>→</code>''' női megfelelője és kedvese, továbbá e pár tökéletes egységben létezésének, illetve a szubverziónak és a jövőnek is letéteményese. E versre talán formailag is hatott Székely Goll-fordítása, hosszabb soraival, szélesebb szövegtükrével, felsorolás jellegű szerkezetével legalábbis erre enged következtetni. | + | '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334153 Székely János]''' (Freund János, írói neve John Pen, a filmszakmában használja a Hans Székely, John S. Toldy neveket is) ('''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q93 Budapest]''', 1901. július 7. – '''Kelet-Berlin''', 1958. december 16.). Kereskedelmi iskolába jár. Első verse, az ''Üzenetek a csöndben'' 1919 áprilisában jelenik meg a '''''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336957 Má]'''''ban<code>'''→'''</code>, ezt követi az ''Asszony'' című prózakölteménye júliusban, júniusban viszont lefordítja a lapba '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334152 Ivan Goll][https://itidata.abtk.hu/wiki/Ivan_Goll <code>→</code>]'''''Processzió'' című költeményét. (A lapba párjával, későbbi feleségével, '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q243300 Kádár Erzsébet]'''tel<code>[[Kádár Erzsébet|'''→''']]</code> jelentkezik, mindketten bekerülnek '''[[Item:Q45937|Kassák]]<code>→</code>''' körébe.) Székely mindkét ''Má''ban megjelent verse '''expresszionista'''-'''aktivista<code>→</code>''' versszemléletet tükröz. Az előbbi vers ellentétbe állítja a forradalomtól tartó polgároknak a csöndet biztosítékként őrző attitűdjét az új munkásgeneráció csöndértelmezésével, amely képes abban meghallani a társadalmi megváltás ígéretét. Az ''Asszony'' című költemény a nőt mint biológiai és elvont entitást egyszerre élteti, de szerelmes versként is olvasható egy olyan nőhöz, aki ugyanakkor az '''Új Ember<code>→</code>''' női megfelelője és kedvese, továbbá e pár tökéletes egységben létezésének, illetve a szubverziónak és a jövőnek is letéteményese. E versre talán formailag is hatott Székely Goll-fordítása, hosszabb soraival, szélesebb szövegtükrével, felsorolás jellegű szerkezetével legalábbis erre enged következtetni. |
A '''Tanácsköztársaság<code>→</code>''' bukása után Székely '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q11749 Berlin]'''be<code>'''→'''</code> emigrál, ahol forgatókönyveket ír németül. Forgatókönyvíró és rendező, az övé az egyik első hangosfilm Európában (''Melodie des Herzens'', 1929), és olyan filmcsillagokkal dolgozik együtt, mint Marlene Dietrich vagy Emil Jannings. (A ''Melodie des Herzens Vasárnap délután'' címmel könyvalakban is megjelent a Singer és Wolfnál 1930-ban.) 1929-ben különköltözik a feleségétől, 1938-ban elveszi Bársony Erzsi színésznőt, a Corvina későbbi szerkesztőjét. 1938-ban kiköltözik az Egyesült Államokba, ahol továbbra is a filmszakmában tevékenykedik. 1940-ben az ''Arise, my Love'' című film forgatókönyvéért Oscar-díjat kap. A Mccarthy-éra elől Mexikóba megy, majd haza szeretne költözni, de csak Kelet-Németországig (Berlinig) jut el. Önéletrajzi regénye a ''Kísértés'' (1947-ben John Pen név alatt az Új Idők Irodalmi Intézet jelentette meg, de utána még számos kiadást megért). | A '''Tanácsköztársaság<code>→</code>''' bukása után Székely '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q11749 Berlin]'''be<code>'''→'''</code> emigrál, ahol forgatókönyveket ír németül. Forgatókönyvíró és rendező, az övé az egyik első hangosfilm Európában (''Melodie des Herzens'', 1929), és olyan filmcsillagokkal dolgozik együtt, mint Marlene Dietrich vagy Emil Jannings. (A ''Melodie des Herzens Vasárnap délután'' címmel könyvalakban is megjelent a Singer és Wolfnál 1930-ban.) 1929-ben különköltözik a feleségétől, 1938-ban elveszi Bársony Erzsi színésznőt, a Corvina későbbi szerkesztőjét. 1938-ban kiköltözik az Egyesült Államokba, ahol továbbra is a filmszakmában tevékenykedik. 1940-ben az ''Arise, my Love'' című film forgatókönyvéért Oscar-díjat kap. A Mccarthy-éra elől Mexikóba megy, majd haza szeretne költözni, de csak Kelet-Németországig (Berlinig) jut el. Önéletrajzi regénye a ''Kísértés'' (1947-ben John Pen név alatt az Új Idők Irodalmi Intézet jelentette meg, de utána még számos kiadást megért). | ||
Latest revision as of 15:55, 3 January 2024
Székely János (Freund János, írói neve John Pen, a filmszakmában használja a Hans Székely, John S. Toldy neveket is) (Budapest, 1901. július 7. – Kelet-Berlin, 1958. december 16.). Kereskedelmi iskolába jár. Első verse, az Üzenetek a csöndben 1919 áprilisában jelenik meg a Mában→, ezt követi az Asszony című prózakölteménye júliusban, júniusban viszont lefordítja a lapba Ivan Goll→Processzió című költeményét. (A lapba párjával, későbbi feleségével, Kádár Erzsébettel→ jelentkezik, mindketten bekerülnek Kassák→ körébe.) Székely mindkét Mában megjelent verse expresszionista-aktivista→ versszemléletet tükröz. Az előbbi vers ellentétbe állítja a forradalomtól tartó polgároknak a csöndet biztosítékként őrző attitűdjét az új munkásgeneráció csöndértelmezésével, amely képes abban meghallani a társadalmi megváltás ígéretét. Az Asszony című költemény a nőt mint biológiai és elvont entitást egyszerre élteti, de szerelmes versként is olvasható egy olyan nőhöz, aki ugyanakkor az Új Ember→ női megfelelője és kedvese, továbbá e pár tökéletes egységben létezésének, illetve a szubverziónak és a jövőnek is letéteményese. E versre talán formailag is hatott Székely Goll-fordítása, hosszabb soraival, szélesebb szövegtükrével, felsorolás jellegű szerkezetével legalábbis erre enged következtetni.
A Tanácsköztársaság→ bukása után Székely Berlinbe→ emigrál, ahol forgatókönyveket ír németül. Forgatókönyvíró és rendező, az övé az egyik első hangosfilm Európában (Melodie des Herzens, 1929), és olyan filmcsillagokkal dolgozik együtt, mint Marlene Dietrich vagy Emil Jannings. (A Melodie des Herzens Vasárnap délután címmel könyvalakban is megjelent a Singer és Wolfnál 1930-ban.) 1929-ben különköltözik a feleségétől, 1938-ban elveszi Bársony Erzsi színésznőt, a Corvina későbbi szerkesztőjét. 1938-ban kiköltözik az Egyesült Államokba, ahol továbbra is a filmszakmában tevékenykedik. 1940-ben az Arise, my Love című film forgatókönyvéért Oscar-díjat kap. A Mccarthy-éra elől Mexikóba megy, majd haza szeretne költözni, de csak Kelet-Németországig (Berlinig) jut el. Önéletrajzi regénye a Kísértés (1947-ben John Pen név alatt az Új Idők Irodalmi Intézet jelentette meg, de utána még számos kiadást megért).
Székely János. „Asszony”. Ma 4, 8. sz. (1919): 204.
Székely János. „Üzenetek a csöndben”. Ma 4, 4. sz. (1919): 63–64.
Goll, Ivan. „Processió”. Fordította Székely János. Ma 4, 7. sz. (1918): 148–149.