Difference between revisions of "Mattis Teutsch János"

From wikibase-docker
 
(One intermediate revision by the same user not shown)
Line 1: Line 1:
'''Mattis Teutsch János''' (Brassó, 1884. augusztus 13. – Brassó, 1960. március 17.), festő, szobrász és grafikus. Édesapja születése előtt elhunyt, édesanyja ezután újraházasodott. A nevelőapa nevét (Friedrich Teutsch) az iránta érzett tiszteletből vette fel. Brassóban az Állami Fa- és Kőipari Szakiskolában, 1901-02 között Budapesten az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskolában, majd 1902–05 között a müncheni képzőművészeti akadémián, szobrász szakon folytatta tanulmányait. 1906-tól 1908-ig Párizsban élt. 1908-tól a brassói ipariskolában tanított kisplasztikát és stílustörténetet. 1913-tól gyakran járt Budapesten, ahol tüdőbeteg feleségét gyógyíttatta. '''[[Item:Q143001|Bortnyik Sándor]]<code>[[Bortnyik Sándor|→]]</code>''' visszaemlékezése alapján eljárt a Rippl–Rónai József, Kernstok Károly és Vaszary János által alapított festészeti szabadiskola óráira is. 1917-ben kereste fel Kassák Lajost, hogy megmutassa neki linómetszeteit. Kassák éppen a '''''[[Item:Q336957|Ma]]<code>→</code>''''' folyóirat első kiállításához keresett művészt, így megtetszett neki az ötlet, hogy egy kevéssé ismert, de Párizst és Münchent megjárt fiatal erdélyi festő expresszionista műveit mutassák be. A ''Ma'' munkatársai ódzkodása ellenére is az ő műveiből rendezték a kiállítást 1917 októberében, amely nemcsak a ''Ma'' első kiállítása volt, de Mattis Teutsch első önálló kiállítása is. A következő években művei rendszeresen jelentek meg a ''Ma'' hasábjain és kiállításain: 1918-ban csoportos és önálló tárlata is volt, 1919-ben pedig egy újabb csoportos kiállításon szerepeltek képei. 1918-ban alkotásaiból a ''Ma'' albumot is kiadott. Ugyanebben az évben a berlini '''''Der Sturm<code>→</code>''''' egyéni kiállítást szervezett műveiből (a lap szerkesztője, Herwarth Walden a ''M''át olvasva figyelt fel munkáira). A Tanácsköztársaság idején Budapesten dolgozott, majd visszatért Brassóba. A berlini kapcsolat hazaköltözését követően is megmaradt, sőt, tervei között szerepelt a Berlinbe költözés is. 1921-ben Berlinben júliusban Paul Kleevel közös kiállítása volt a ''Der Sturm'' galériájában, ezután egészen 1923-ig szinte folyamatosan szerepelt képeivel a berlini galéria havonta-kéthavonta váltakozó kiállításain. Olyan művészek társaságában állított ki, mint '''[[Item:Q335811|Chagall]]<code>[[Marc Chagall|→]]</code>''', Kandinszkij, Kokoschka, Ernst és Franz Marc. Brassóba való visszaköltözését követően eltávolodott az időközben Bécsbe költözött ''M''ától és Kassák körétől: 1920-1921-ben már csak három alkotását jelentette meg a ''Ma'', szemben a budapesti időszakkal, amikor 1917-1918 között huszonhárom műve jelent meg a lapban, amiből négyszer a címlapon szerepelt. Brassóban ugyanakkor fokozatosan bekapcsolódott a romániai avantgárd mozgalomba. 1924-ben a ''Contimporanul'' című bukaresti avantgárd lap első nemzetközi tárlatán szerepelt, ahol mások mellett Kassák Lajos is kiállított. 1925-ben Párizsban nyílt egyéni tárlata, egyúttal az ''Integral'' című romániai avantgárd folyóirat párizsi munkatársa is lett. 1928-ban részt vett a berlini nemzetközi absztrakt művészetet bemutató kiállításon. 1928-tól részben anyagi okokból felhagyott a nyugat-európai utazásokkal és a nyarakat Nagybányán töltötte, művészetén ez azonban alig hagyott nyomot: a nagybányai környezet és az ott alkotó művészek nem befolyásolták stílusát. Német nyelven írta meg festészetről alkotott nézeteit, mely ''Kunstideologie'' címen 1931-ben jelent meg. Ugyancsak németül írt egyébként verseket is, ezek közül néhányat Tandori Dezső fordított le. 1929-ben és 1930-ban is szerepelt a Képzőművészek Új Társasága (KÚT) kiállításán Budapesten (a kiállítási anyag alapján nem volt törzstag, vendégként hívták meg). 1944-ben megalakította a brassói Képzőművészek Szövetségét, melynek elnökségét is vállalta 1949-ig, majd pedig 1957-től 1959-ig. Művészete mindvégig egyéni útvonalon haladt. A szecessziótól jutott el az absztrakt expresszionizmuson át az alakos kompozíciókig (mely először az „új ember” keresését, majd pedig a munkásosztály idealizált alakjainak ábrázolását jelentette). Festményeket, linómetszeteket, fa- és kerámiaszobrokat is készített, tervezett freskókat is. Ahogy egy interjúban fogalmazott: „Állomásaim tulajdonképpen nem voltak. Mestereim se voltak. A huszadik század gyermeke vagyok, mint művész elejétől fogva biztos szemszögből figyelem azt, ami körülöttem történik, és utamon konzekvensen, egy vonalban haladok. A haladást pedig függetlenségem biztosítja.” Ez a függetlenség egyúttal elszigeteltséget is jelentett: dacára a mozgalmas berlini éveknek és a nemzetközi kapcsolatoknak, művei leginkább magyar és román közgyűjteményekben találhatóak meg. Ellentétben a ''Ma'' többi képzőművészével Mattis Teutsch nem volt kifejezetten aktivista művész.
+
'''[[Item:Q156982|Mattis Teutsch János]]''' ('''Brassó''', 1884. augusztus 13. – Brassó, 1960. március 17.), festő, szobrász és grafikus. Édesapja születése előtt elhunyt, édesanyja ezután újraházasodott. A nevelőapa nevét (Friedrich Teutsch) az iránta érzett tiszteletből vette fel. Brassóban az Állami Fa- és Kőipari Szakiskolában, 1901–1902 között Budapesten az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskolában, majd 1902–05 között a müncheni képzőművészeti akadémián, szobrász szakon folytatta tanulmányait. 1906-tól 1908-ig Párizsban élt. 1908-tól a brassói ipariskolában tanított kisplasztikát és stílustörténetet. 1913-tól gyakran járt Budapesten, ahol tüdőbeteg feleségét gyógyíttatta. '''[[Item:Q143001|Bortnyik Sándor]]<code>[[Bortnyik Sándor|→]]</code>''' visszaemlékezése alapján eljárt a Rippl-Rónai József, Kernstok Károly és Vaszary János által alapított festészeti szabadiskola óráira is. 1917-ben kereste fel '''Kassák Lajos'''t'''<code>→</code>''', hogy megmutassa neki linómetszeteit. Kassák éppen a '''''[[Item:Q336957|Ma]]<code>→</code>''''' folyóirat első kiállításához keresett művészt, így megtetszett neki az ötlet, hogy egy kevéssé ismert, de Párizst és Münchent megjárt fiatal erdélyi festő expresszionista műveit mutassák be. A ''Ma'' munkatársai ódzkodása ellenére is az ő műveiből rendezték a kiállítást 1917 októberében, amely nemcsak a ''Ma'' első kiállítása volt, de Mattis Teutsch első önálló kiállítása is. A következő években művei rendszeresen jelentek meg a ''Ma'' hasábjain és kiállításain: 1918-ban csoportos és önálló tárlata is volt, 1919-ben pedig egy újabb csoportos kiállításon szerepeltek képei. 1918-ban alkotásaiból a ''Ma'' albumot is kiadott. Ugyanebben az évben a berlini '''''Der Sturm<code>→</code>''''' egyéni kiállítást szervezett műveiből (a lap szerkesztője, Herwarth Walden a ''M''át olvasva figyelt fel munkáira). A Tanácsköztársaság idején Budapesten dolgozott, majd visszatért Brassóba. A berlini kapcsolat hazaköltözését követően is megmaradt, sőt, tervei között szerepelt a Berlinbe költözés is. 1921-ben Berlinben júliusban '''Paul Klee'''vel'''<code>→</code>''' közös kiállítása volt a ''Der Sturm'' galériájában, ezután egészen 1923-ig szinte folyamatosan szerepelt képeivel a berlini galéria havonta-kéthavonta váltakozó kiállításain. Olyan művészek társaságában állított ki, mint [[Item:Q335811|'''Marc''' '''Chagall''']]'''<code>[[Marc Chagall|→]]</code>''', '''[[Item:Q335903|Kandinszkij]]<code>[[Kandinszkij, Vaszilij Vasziljevics|→]]</code>''', Kokoschka, Max Ernst és Franz Marc. Brassóba való visszaköltözését követően eltávolodott az időközben Bécsbe költözött ''''tól és Kassák körétől: 1920–1921-ben már csak három alkotását jelentette meg a ''Ma'', szemben a budapesti időszakkal, amikor 1917–1918 között huszonhárom műve jelent meg a lapban, amiből négyszer a címlapon szerepelt. Brassóban ugyanakkor fokozatosan bekapcsolódott a romániai avantgárd mozgalomba. 1924-ben a ''Contimporanul'' című bukaresti avantgárd lap első nemzetközi tárlatán szerepelt, ahol mások mellett Kassák Lajos is kiállított. 1925-ben Párizsban nyílt egyéni tárlata, egyúttal az ''Integral'' című romániai avantgárd folyóirat párizsi munkatársa is lett. 1928-ban részt vett a berlini nemzetközi absztrakt művészetet bemutató kiállításon. 1928-tól részben anyagi okokból felhagyott a nyugat-európai utazásokkal és a nyarakat Nagybányán töltötte, művészetén ez azonban alig hagyott nyomot: a nagybányai környezet és az ott alkotó művészek nem befolyásolták stílusát. Német nyelven írta meg festészetről alkotott nézeteit, mely ''Kunstideologie'' címen 1931-ben jelent meg. Ugyancsak németül írt egyébként verseket is, ezek közül néhányat Tandori Dezső fordított le. 1929-ben és 1930-ban is szerepelt a Képzőművészek Új Társasága (KÚT) kiállításán Budapesten (a kiállítási anyag alapján nem volt törzstag, vendégként hívták meg). 1944-ben megalakította a brassói Képzőművészek Szövetségét, melynek elnökségét is vállalta 1949-ig, majd pedig 1957-től 1959-ig. Művészete mindvégig egyéni útvonalon haladt. A szecessziótól jutott el az absztrakt expresszionizmuson át az alakos kompozíciókig (mely először az „új ember” keresését, majd pedig a munkásosztály idealizált alakjainak ábrázolását jelentette). Festményeket, linómetszeteket, fa- és kerámiaszobrokat is készített, tervezett freskókat is. Ahogy egy interjúban fogalmazott: „Állomásaim tulajdonképpen nem voltak. Mestereim se voltak. A huszadik század gyermeke vagyok, mint művész elejétől fogva biztos szemszögből figyelem azt, ami körülöttem történik, és utamon konzekvensen, egy vonalban haladok. A haladást pedig függetlenségem biztosítja.” Ez a függetlenség egyúttal elszigeteltséget is jelentett: dacára a mozgalmas berlini éveknek és a nemzetközi kapcsolatoknak, művei leginkább magyar és román közgyűjteményekben találhatóak meg. Ellentétben a ''Ma'' többi képzőművészével Mattis Teutsch nem volt kifejezetten aktivista művész.
 +
 
  
  
Line 16: Line 17:
 
Hevesy Iván. „A MA grafikai kiállytásához”. ''Ma'' 4, 1. sz. (1919): 6.
 
Hevesy Iván. „A MA grafikai kiállytásához”. ''Ma'' 4, 1. sz. (1919): 6.
  
Banner Zoltán. „Mattis Teutsch János. Egy életmű vázlata”. ''Korunk'' 24, 10. sz. (1965): 1369-1379.
+
Banner Zoltán. „Mattis Teutsch János: Egy életmű vázlata”. ''Korunk'' 24, 10. sz. (1965): 1369–1379.
 
[[Category:KASInet]]
 
[[Category:KASInet]]

Latest revision as of 14:40, 3 January 2024

Mattis Teutsch János (Brassó, 1884. augusztus 13. – Brassó, 1960. március 17.), festő, szobrász és grafikus. Édesapja születése előtt elhunyt, édesanyja ezután újraházasodott. A nevelőapa nevét (Friedrich Teutsch) az iránta érzett tiszteletből vette fel. Brassóban az Állami Fa- és Kőipari Szakiskolában, 1901–1902 között Budapesten az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskolában, majd 1902–05 között a müncheni képzőművészeti akadémián, szobrász szakon folytatta tanulmányait. 1906-tól 1908-ig Párizsban élt. 1908-tól a brassói ipariskolában tanított kisplasztikát és stílustörténetet. 1913-tól gyakran járt Budapesten, ahol tüdőbeteg feleségét gyógyíttatta. Bortnyik Sándor visszaemlékezése alapján eljárt a Rippl-Rónai József, Kernstok Károly és Vaszary János által alapított festészeti szabadiskola óráira is. 1917-ben kereste fel Kassák Lajost, hogy megmutassa neki linómetszeteit. Kassák éppen a Ma folyóirat első kiállításához keresett művészt, így megtetszett neki az ötlet, hogy egy kevéssé ismert, de Párizst és Münchent megjárt fiatal erdélyi festő expresszionista műveit mutassák be. A Ma munkatársai ódzkodása ellenére is az ő műveiből rendezték a kiállítást 1917 októberében, amely nemcsak a Ma első kiállítása volt, de Mattis Teutsch első önálló kiállítása is. A következő években művei rendszeresen jelentek meg a Ma hasábjain és kiállításain: 1918-ban csoportos és önálló tárlata is volt, 1919-ben pedig egy újabb csoportos kiállításon szerepeltek képei. 1918-ban alkotásaiból a Ma albumot is kiadott. Ugyanebben az évben a berlini Der Sturm egyéni kiállítást szervezett műveiből (a lap szerkesztője, Herwarth Walden a Mát olvasva figyelt fel munkáira). A Tanácsköztársaság idején Budapesten dolgozott, majd visszatért Brassóba. A berlini kapcsolat hazaköltözését követően is megmaradt, sőt, tervei között szerepelt a Berlinbe költözés is. 1921-ben Berlinben júliusban Paul Kleevel közös kiállítása volt a Der Sturm galériájában, ezután egészen 1923-ig szinte folyamatosan szerepelt képeivel a berlini galéria havonta-kéthavonta váltakozó kiállításain. Olyan művészek társaságában állított ki, mint Marc Chagall, Kandinszkij, Kokoschka, Max Ernst és Franz Marc. Brassóba való visszaköltözését követően eltávolodott az időközben Bécsbe költözött tól és Kassák körétől: 1920–1921-ben már csak három alkotását jelentette meg a Ma, szemben a budapesti időszakkal, amikor 1917–1918 között huszonhárom műve jelent meg a lapban, amiből négyszer a címlapon szerepelt. Brassóban ugyanakkor fokozatosan bekapcsolódott a romániai avantgárd mozgalomba. 1924-ben a Contimporanul című bukaresti avantgárd lap első nemzetközi tárlatán szerepelt, ahol mások mellett Kassák Lajos is kiállított. 1925-ben Párizsban nyílt egyéni tárlata, egyúttal az Integral című romániai avantgárd folyóirat párizsi munkatársa is lett. 1928-ban részt vett a berlini nemzetközi absztrakt művészetet bemutató kiállításon. 1928-tól részben anyagi okokból felhagyott a nyugat-európai utazásokkal és a nyarakat Nagybányán töltötte, művészetén ez azonban alig hagyott nyomot: a nagybányai környezet és az ott alkotó művészek nem befolyásolták stílusát. Német nyelven írta meg festészetről alkotott nézeteit, mely Kunstideologie címen 1931-ben jelent meg. Ugyancsak németül írt egyébként verseket is, ezek közül néhányat Tandori Dezső fordított le. 1929-ben és 1930-ban is szerepelt a Képzőművészek Új Társasága (KÚT) kiállításán Budapesten (a kiállítási anyag alapján nem volt törzstag, vendégként hívták meg). 1944-ben megalakította a brassói Képzőművészek Szövetségét, melynek elnökségét is vállalta 1949-ig, majd pedig 1957-től 1959-ig. Művészete mindvégig egyéni útvonalon haladt. A szecessziótól jutott el az absztrakt expresszionizmuson át az alakos kompozíciókig (mely először az „új ember” keresését, majd pedig a munkásosztály idealizált alakjainak ábrázolását jelentette). Festményeket, linómetszeteket, fa- és kerámiaszobrokat is készített, tervezett freskókat is. Ahogy egy interjúban fogalmazott: „Állomásaim tulajdonképpen nem voltak. Mestereim se voltak. A huszadik század gyermeke vagyok, mint művész elejétől fogva biztos szemszögből figyelem azt, ami körülöttem történik, és utamon konzekvensen, egy vonalban haladok. A haladást pedig függetlenségem biztosítja.” Ez a függetlenség egyúttal elszigeteltséget is jelentett: dacára a mozgalmas berlini éveknek és a nemzetközi kapcsolatoknak, művei leginkább magyar és román közgyűjteményekben találhatóak meg. Ellentétben a Ma többi képzőművészével Mattis Teutsch nem volt kifejezetten aktivista művész.


Mattis Teutsch János. Linóleumalbum. Budapest: Ma, 1918.

Mattis Teutsch János. „Festmény”. Ma 3, 11. sz. (1918): 130.

Mattis Teutsch János. „Linóleummetszet”. Ma 4, 8. sz. (1919): 181.

Mattis Teutsch János. „Linóleummetszet”. Ma 6, 5. sz. (1921): 65.

Kassák Lajos. „Mattis Teutsch János katalógusából”. Ma 2, 12. sz. (1917): 195.

Hevesy Iván. „Mattis Teutsch János”. Ma 3, 11. sz. (1918): 129.

Hevesy Iván. „A MA grafikai kiállytásához”. Ma 4, 1. sz. (1919): 6.

Banner Zoltán. „Mattis Teutsch János: Egy életmű vázlata”. Korunk 24, 10. sz. (1965): 1369–1379.