Difference between revisions of "Chagall, Marc"
m (BucsicsKatalin moved page Marc Chagall to Chagall, Marc) |
|||
Line 1: | Line 1: | ||
− | '''[[Item:Q335811|Marc Chagall]]''' ('''Liozna''', 1887. július 6. – '''Saint-Paul-de-Vence''', 1985. március 28.): orosz–francia festő, képzőművész. Tanulmányait Szentpéterváron végezte. 1910-ben Párizsba utazott és egy műteremlakásba költözött. Szoros barátságot alakított ki Blaise Cendrars-ral és Guillaume Apollinaire-rel. 1913-ban Herwarth Walden, a '''''Der Sturm<code>→</code>''''' főszerkesztőjének segítségével egy berlini tárlaton kiállított, amelyet egy évvel később egy önálló kiállítás követett. Hazautazott, itt érte a világháború (berlini és párizsi képeinek nagy része elveszett). 1918-ban művészeti kormánybiztos volt Vityebeszkben, művészeti iskolát alapított 1920–1921-ben Moszkvában dolgozott. 1922-ben Franciaországba költözött, ezután sokat utazott, a világ számos pontján voltak kiállításai. 1941-ben a háború elől New Yorkba költözött, csak 1948-ban tért vissza Párizsba. Élete hátralévő évtizedeiben számtalan retrospektív kiállítása volt, felkéréseket kapott többek között Jeruzsálemből, New Yorkból, Nizzából, Zürichből festmények, mozaikok, templomi üvegablakok elkészítésére. Oroszországban és Franciaországban közel került a szuprematistákhoz, a kubistákhoz és a szürrealistákhoz, de nem csatlakozott egyik mozgalomhoz sem, sajátos stílusa kialakításához ugyanakkor ezekből is merített. 1931-ben jelent meg önéletrajza ''Életem'' címmel. A ''Má''ban jelentek meg Simon Andor (1921), Enders Ervin és Cendrars (1922) neki dedikált költeményei, Kassák itt közölt tőle egy-egy rajzot, linómetszetet és színpadi fotót (1920 és 1924), utóbbit a ''''' | + | '''[[Item:Q335811|Marc Chagall]]''' ('''Liozna''', 1887. július 6. – '''Saint-Paul-de-Vence''', 1985. március 28.): orosz–francia festő, képzőművész. Tanulmányait Szentpéterváron végezte. 1910-ben Párizsba utazott és egy műteremlakásba költözött. Szoros barátságot alakított ki '''Blaise Cendrars'''-ral'''<code>→</code>''' és '''Guillaume Apollinaire'''-rel'''<code>→</code>'''. 1913-ban Herwarth Walden, a '''''Der Sturm<code>→</code>''''' főszerkesztőjének segítségével egy berlini tárlaton kiállított, amelyet egy évvel később egy önálló kiállítás követett. Hazautazott, itt érte a világháború (berlini és párizsi képeinek nagy része elveszett). 1918-ban művészeti kormánybiztos volt Vityebeszkben, művészeti iskolát alapított 1920–1921-ben Moszkvában dolgozott. 1922-ben Franciaországba költözött, ezután sokat utazott, a világ számos pontján voltak kiállításai. 1941-ben a háború elől New Yorkba költözött, csak 1948-ban tért vissza Párizsba. Élete hátralévő évtizedeiben számtalan retrospektív kiállítása volt, felkéréseket kapott többek között Jeruzsálemből, New Yorkból, Nizzából, Zürichből festmények, mozaikok, templomi üvegablakok elkészítésére. Oroszországban és Franciaországban közel került a szuprematistákhoz, a kubistákhoz és a szürrealistákhoz, de nem csatlakozott egyik mozgalomhoz sem, sajátos stílusa kialakításához ugyanakkor ezekből is merített. 1931-ben jelent meg önéletrajza ''Életem'' címmel. A '''''[[Item:Q336957|Má]]'''''ban'''<code>→</code>''' jelentek meg Simon Andor (1921), '''Enders Ervin<code>→</code>''' és Cendrars (1922) neki dedikált költeményei, '''Kassák<code>→</code>''' itt közölt tőle egy-egy rajzot, linómetszetet és színpadi fotót (1920 és 1924), utóbbit a ''Ma'' Zenei és színházi különszámában. A '''''Munka''<code>→</code>''' 1930-as évfolyamában megjelent ''Járvány'' című festménye. Kassák verset írt a tiszteletére ''(Marc Chagall)'' a ''Mesterek köszöntése'' című ciklusban, illetve 75. születésnapjának is írást szentelt (''Marc Chagall 75 éves'', ''Nagyvilág'', 1962/10). Kassák az 1920-as években expresszionista művészként tekintett Chagallra, sőt, '''[[Item:Q335903|Kandinszkij]]<code>[[Kandinszkij, Vaszilij Vasziljevics|→]]</code>''' mellett az irányzat „legkifejezettebb exponenseként” (''Az új művészet él'', 1926) emlegette. Képeivel párizsi bolyongásai alatt találkozott először. |
+ | |||
Line 8: | Line 9: | ||
Chagall, Marc. „Rajz”. ''Ma'' 5, 4. sz. (1920): 37. | Chagall, Marc. „Rajz”. ''Ma'' 5, 4. sz. (1920): 37. | ||
− | Kassák Lajos. „Marc Chagall 75 éves”. ''Nagyvilág'' 7, 10. sz. (1962): | + | Kassák Lajos. „Marc Chagall 75 éves”. ''Nagyvilág'' 7, 10. sz. (1962): 1577–1579. |
[[Category:KASInet]] | [[Category:KASInet]] |
Latest revision as of 14:17, 3 January 2024
Marc Chagall (Liozna, 1887. július 6. – Saint-Paul-de-Vence, 1985. március 28.): orosz–francia festő, képzőművész. Tanulmányait Szentpéterváron végezte. 1910-ben Párizsba utazott és egy műteremlakásba költözött. Szoros barátságot alakított ki Blaise Cendrars-ral→
és Guillaume Apollinaire-rel→
. 1913-ban Herwarth Walden, a Der Sturm→
főszerkesztőjének segítségével egy berlini tárlaton kiállított, amelyet egy évvel később egy önálló kiállítás követett. Hazautazott, itt érte a világháború (berlini és párizsi képeinek nagy része elveszett). 1918-ban művészeti kormánybiztos volt Vityebeszkben, művészeti iskolát alapított 1920–1921-ben Moszkvában dolgozott. 1922-ben Franciaországba költözött, ezután sokat utazott, a világ számos pontján voltak kiállításai. 1941-ben a háború elől New Yorkba költözött, csak 1948-ban tért vissza Párizsba. Élete hátralévő évtizedeiben számtalan retrospektív kiállítása volt, felkéréseket kapott többek között Jeruzsálemből, New Yorkból, Nizzából, Zürichből festmények, mozaikok, templomi üvegablakok elkészítésére. Oroszországban és Franciaországban közel került a szuprematistákhoz, a kubistákhoz és a szürrealistákhoz, de nem csatlakozott egyik mozgalomhoz sem, sajátos stílusa kialakításához ugyanakkor ezekből is merített. 1931-ben jelent meg önéletrajza Életem címmel. A Mában→
jelentek meg Simon Andor (1921), Enders Ervin→
és Cendrars (1922) neki dedikált költeményei, Kassák→
itt közölt tőle egy-egy rajzot, linómetszetet és színpadi fotót (1920 és 1924), utóbbit a Ma Zenei és színházi különszámában. A Munka→
1930-as évfolyamában megjelent Járvány című festménye. Kassák verset írt a tiszteletére (Marc Chagall) a Mesterek köszöntése című ciklusban, illetve 75. születésnapjának is írást szentelt (Marc Chagall 75 éves, Nagyvilág, 1962/10). Kassák az 1920-as években expresszionista művészként tekintett Chagallra, sőt, Kandinszkij→
mellett az irányzat „legkifejezettebb exponenseként” (Az új művészet él, 1926) emlegette. Képeivel párizsi bolyongásai alatt találkozott először.
Chagall, Marc. „Bühnenbild”. Ma 9, 8-9. (1924): 169.
Chagall, Marc. „Eredeti linóleummetszet”. Ma 5, 3. sz. (1920): 21.
Chagall, Marc. „Rajz”. Ma 5, 4. sz. (1920): 37.
Kassák Lajos. „Marc Chagall 75 éves”. Nagyvilág 7, 10. sz. (1962): 1577–1579.