Difference between revisions of "Új Föld-estek"

From wikibase-docker
(Created page with "Az Új Föld-estek Palasovszky Ödönnek a Zöld Szamár Színház utáni vállalkozása volt, melyet Tamás Aladárral együtt valósítottak meg a Zeneakadémia kistermében...")
 
 
(6 intermediate revisions by the same user not shown)
Line 1: Line 1:
Az Új Föld-estek Palasovszky Ödönnek a Zöld Szamár Színház utáni vállalkozása volt, melyet Tamás Aladárral együtt valósítottak meg a Zeneakadémia kistermében. Összesen öt ilyen estet szerveznek 1926-1927 között.
+
Az '''Új Föld-estek<code>→</code>''' '''Palasovszky Ödön'''nek'''<code>→</code>''' a '''Zöld Szamár Színház<code>→</code>''' utáni vállalkozása volt, melyet '''Tamás Aladár'''ral'''<code>→</code>''' együtt valósítottak meg a '''[[Item:Q3008|Zeneakadémia]]<code>→</code>''' kistermében. Összesen öt ilyen estet szerveznek 1926–1927 között.
Alapvetően dadaista alapon hozták létre a korszakban bizarrnak ható előadásaikat. Bemutatták – Illyés Gyula fordításában – Tzara Felhőzsebkendő (Mouchoir de nuages) című, Hamlet-átírásnak szánt darabját, Palasovszky rendezésében, ahol a szereplők hosszasan diskuráltak a cselekmény alakulásáról, s ahol Hamlet frakkban szerepelt. Színre vittek még Ivan Goll-drámákat, a Panama-csatorna (Der Panama-kanal) és a Matuzsálem, az örök polgár (Methusalem oder Der ewige Bürger) című darabjait. Utóbbi egy kollázsdráma, ahol Rómeó három alakban jelent meg, patetikus, cinikus és animális énje külön szereplőként lépett színre.
 
Irodalmi programjukban szerepeltek a nemzetközi avantgárd – és általában modernség – jeles alkotóinak – Apollinaire, Aragon, Éluard, Trakl, Becher, Werfel és Kafka – szövegei, továbbá Palasovszky Punaluái is itt hangzottak el először, illetve Tamás Aladár és Reményik Zsigmond művei.
 
Zenei tekintetben is igyekeztek a legmodernebb törekvéseket a közönség elé vinni, Sztravinszkij, Honegger, Hindemith, Szkrjabin, Schönberg és Berg alkotásait, valamint fiatal magyar zeneszerzők, Kadosa Pál, Szabó Ferenc, Szelényi István, Arma Pál és Kozma József szerzeményeit.
 
Magyarországon újdonságként mozgás- és szavalókórusokat léptetnek fel a görög szavalókórusok mintájára Tamás Aladár és az Alkoholellenes Munkás Szövetség szavalókórusa – Szántó Judit vezetésével – például Majakovszkij Kékzubbonyosok és Balra át című műveit adja elő, kórusra átdolgozva.  Palasovszky összeköti a két műfajt, úgynevezett parlando-kórusként, ahol a beszédet indulathangok, zene és rituális mozgás, tánc egészítette ki. Első ilyen darabja az Oidipusz keze, amelyhez Kozma József komponált zenét, a koreográfiát pedig Kövesházi Ágnes és Róna Magda (Palasovszky felesége) állította össze.  Mozgáskórust (amely egyszerre volt szavalókórus és tánc) Hannes Küpper Így áll a dolog című versére állítanak össze: férfi- és női kar szavalja a szöveget, amelyet Kövesházi Ágnes és Róna Magda illusztrál tánccal.
 
  
TÓTH Dénes. „Palasovszky Ödön experimentális korszaka”. Iskolakultúra 6, 8. sz. (1996): 71–76.
+
Alapvetően dadaista'''<code>→</code>''' alapon hozták létre a korszakban bizarrnak ható előadásaikat. Bemutatták – '''Illyés Gyula<code>→</code>''' fordításában – '''Tzara<code>→</code>''' ''Felhőzsebkendő (Mouchoir de nuages)'' című, Hamlet-átírásnak szánt darabját, Palasovszky rendezésében, ahol a szereplők hosszasan diskuráltak a cselekmény alakulásáról, s ahol Hamlet frakkban szerepelt. Színre vittek még '''Ivan Goll<code>→</code>'''-drámákat, a ''Panama-csatorna (Der Panama-kanal)'' és a ''Matuzsálem,'' ''az örök polgár'' ''(Methusalem oder Der ewige Bürger)'' című darabjait. Utóbbi egy kollázsdráma, ahol Rómeó három alakban jelent meg, patetikus, cinikus és animális énje külön szereplőként lépett színre.
KOCSIS Rózsa. Igen és nem. A magyar avantgárd színjáték története. Budapest: Magvető, 1973. 317-323.  
+
 
JÁKFALVI Magdolna. Avantgárd – színház – politika. Budapest, Balassi, 2006.
+
Irodalmi programjukban szerepeltek a nemzetközi avantgárd – és általában modernség – jeles alkotóinak – '''Apollinaire<code>→</code>''', '''Aragon<code>→</code>''', '''Éluard<code>→</code>''', '''Trakl<code>→</code>''', '''Becher<code>→</code>''', '''Werfel<code>→</code>''' és '''Kafka<code>→</code>''' – szövegei, továbbá Palasovszky ''Punaluá''i is itt hangzottak el először, illetve Tamás Aladár és Reményik Zsigmond művei.
 +
 
 +
Zenei tekintetben is igyekeztek a legmodernebb törekvéseket a közönség elé vinni, '''Sztravinszkij<code>→</code>''', '''Honegger<code>→</code>''', '''Hindemith<code>→</code>''', '''Szkrjabin<code>→</code>''', '''Schönberg<code>→</code>''' és '''Berg<code>→</code>''' alkotásait, valamint fiatal magyar zeneszerzők, '''Kadosa Pál<code>→</code>''', '''Szabó Ferenc<code>→</code>''', '''Szelényi István<code>→</code>''', '''Arma Pál<code>→</code>''' és '''Kozma József<code>→</code>''' szerzeményeit.
 +
 
 +
Magyarországon újdonságként mozgás- és szavalókórusokat'''<code>→</code>''' léptetnek fel a görög szavalókórusok mintájára Tamás Aladár és az '''Alkoholellenes Munkás Szövetség<code>→</code>''' szavalókórusa – '''Szántó Judit<code>→</code>''' vezetésével – például '''Majakovszkij<code>→</code>''' ''Kékzubbonyosok'' és ''Balra át'' című műveit adja elő, kórusra átdolgozva.  Palasovszky összeköti a két műfajt, úgynevezett parlando-kórusként'''<code>→</code>''', ahol a beszédet indulathangok, zene és rituális mozgás, tánc egészítette ki. Első ilyen darabja az Oidipusz keze, amelyhez '''Kozma József<code>→</code>''' komponált zenét, a koreográfiát pedig '''Kövesházi Ágnes<code>→</code>''' és '''Róna Magda<code>→</code>''' (Palasovszky felesége) állította össze.  Mozgáskórust (amely egyszerre volt szavalókórus és tánc) '''Hannes Küpper<code>→</code>''' Így áll a dolog című versére állítanak össze: férfi- és női kar szavalja a szöveget, amelyet Kövesházi Ágnes és Róna Magda illusztrál tánccal.
 +
 
 +
Tóth Dénes. „Palasovszky Ödön experimentális korszaka”. ''Iskolakultúra'' 6, 8. sz. (1996): 71–76.
 +
 
 +
Kocsis Rózsa. ''Igen és nem: A magyar avantgárd színjáték története.'' Budapest: Magvető, 1973. 317–323.
 +
 
 +
Jákfalvi Magdolna. ''Avantgárd – színház – politika.'' Budapest, Balassi, 2006.
 +
[[Category:KASInet]]

Latest revision as of 13:12, 5 December 2023

Az Új Föld-estek Palasovszky Ödönnek a Zöld Szamár Színház utáni vállalkozása volt, melyet Tamás Aladárral együtt valósítottak meg a Zeneakadémia kistermében. Összesen öt ilyen estet szerveznek 1926–1927 között.

Alapvetően dadaista alapon hozták létre a korszakban bizarrnak ható előadásaikat. Bemutatták – Illyés Gyula fordításában – Tzara Felhőzsebkendő (Mouchoir de nuages) című, Hamlet-átírásnak szánt darabját, Palasovszky rendezésében, ahol a szereplők hosszasan diskuráltak a cselekmény alakulásáról, s ahol Hamlet frakkban szerepelt. Színre vittek még Ivan Goll-drámákat, a Panama-csatorna (Der Panama-kanal) és a Matuzsálem, az örök polgár (Methusalem oder Der ewige Bürger) című darabjait. Utóbbi egy kollázsdráma, ahol Rómeó három alakban jelent meg, patetikus, cinikus és animális énje külön szereplőként lépett színre.

Irodalmi programjukban szerepeltek a nemzetközi avantgárd – és általában modernség – jeles alkotóinak – Apollinaire, Aragon, Éluard, Trakl, Becher, Werfel és Kafka – szövegei, továbbá Palasovszky Punaluái is itt hangzottak el először, illetve Tamás Aladár és Reményik Zsigmond művei.

Zenei tekintetben is igyekeztek a legmodernebb törekvéseket a közönség elé vinni, Sztravinszkij, Honegger, Hindemith, Szkrjabin, Schönberg és Berg alkotásait, valamint fiatal magyar zeneszerzők, Kadosa Pál, Szabó Ferenc, Szelényi István, Arma Pál és Kozma József szerzeményeit.

Magyarországon újdonságként mozgás- és szavalókórusokat léptetnek fel a görög szavalókórusok mintájára Tamás Aladár és az Alkoholellenes Munkás Szövetség szavalókórusa – Szántó Judit vezetésével – például Majakovszkij Kékzubbonyosok és Balra át című műveit adja elő, kórusra átdolgozva. Palasovszky összeköti a két műfajt, úgynevezett parlando-kórusként, ahol a beszédet indulathangok, zene és rituális mozgás, tánc egészítette ki. Első ilyen darabja az Oidipusz keze, amelyhez Kozma József komponált zenét, a koreográfiát pedig Kövesházi Ágnes és Róna Magda (Palasovszky felesége) állította össze. Mozgáskórust (amely egyszerre volt szavalókórus és tánc) Hannes Küpper Így áll a dolog című versére állítanak össze: férfi- és női kar szavalja a szöveget, amelyet Kövesházi Ágnes és Róna Magda illusztrál tánccal.

Tóth Dénes. „Palasovszky Ödön experimentális korszaka”. Iskolakultúra 6, 8. sz. (1996): 71–76.

Kocsis Rózsa. Igen és nem: A magyar avantgárd színjáték története. Budapest: Magvető, 1973. 317–323.

Jákfalvi Magdolna. Avantgárd – színház – politika. Budapest, Balassi, 2006.