Difference between revisions of "Erős Andor"
(Created page with "Erős Andor (eredeti neve: Erbstein Andor) (Budapest, 1889. július 10. – Felvidék?, 1915?), festő, grafikus. A Képzőművészeti Főiskolán tanult 1908-tól 1912-ig Fer...") |
|||
| Line 1: | Line 1: | ||
| − | Erős Andor (eredeti neve: Erbstein Andor) (Budapest, 1889. július 10. – Felvidék?, 1915?) | + | '''Erős Andor''' (eredeti neve: Erbstein Andor) ('''Budapest''', 1889. július 10. – Felvidék?, 1915?) festő, grafikus. A Képzőművészeti Főiskolán tanult 1908-tól 1912-ig '''Ferenczy Károly<code>→</code>''' tanítványaként. Tanulmányi úton járt '''München'''ben'''<code>→</code>''' és '''Párizs'''ban'''<code>→</code>'''. 1912-ben a nagybányai, majd az év második felétől a '''kecskeméti művésztelep'''en<code>'''→'''</code> dolgozott. Részt vett az utóbbi művészcsoport 1913-as őszi kiállításán. 1913 novemberében Kecskemét városi múzeumának és könyvtárának bizottsága – másokkal együtt – városképek festésével bízta meg Az I. világháborúban sebesültként kórházba került, ahol egy fertőzésben hunyt el. Festőként az expresszionizmus'''<code>→</code>''' irányában kísérletezett, képeire a sűrű, rovátkolt ecsetkezelés és a látványtól nagyrészt független kolorit volt a jellemző. '''''A Tett'''''ben'''<code>→</code>''' 1916-ban '''Kassák<code>→</code>''' két rajzot közölt tőle ''(Akt, Ligeti részlet)''. Halálakor a lapban '''Uitz Béla<code>→</code>''' búcsúztatta. Uitz a nekrológban Erős Andor személyiségét „karakteres, férfias, emberin melegként” jellemezte, művészi (főként grafikusi) útkereséséről pedig ezt írta: „Nem volt szimbolikus festő, de nagyon tudatos konstruáló s (bárha szellemben ellene volt s nagyrészben csak intimebb baráti köre váltotta ki belőle) munkáiban nagyon sok volt az exresszionisztikus és kubisztikus érték”. |
| − | A | + | |
| − | + | A '''''Má'''''ban'''<code>→</code>''' Kassák Lajos írt egy értékelő jellegű ismertetést a Nemzeti Szalon fiatalokat bemutató csoportkiállításáról – Erős Andoron kívül '''Nemes Lampérth József<code>→</code>''', '''Kmetty János<code>→</code>''', '''Dobrovits Péter<code>→</code>''', '''Diner Dénes Rezső<code>→</code>''', '''Schönberger Armand<code>→</code>''', '''Csorba Géza<code>→</code>''' munkáiról. A fiatalon elhunyt Erős képeit a legérdekesebbek közé valónak mondja a csoport művészei közül, s megjegyzi, hogy bár korai munkáiban ugyan még sok az impresszionista esetlegesség, legsikerültebb munkái Cézanne-hatást mutatnak. | |
| − | + | ||
| − | + | Erős Andor. „Akt” (tusrajz), ''A Tett'' 2, 13. sz. (1916): 212, 8 x 16 cm | |
| − | + | ||
| + | Erős Andor. „Ligeti rész” (tusrajz), ''A Tett'' 2, 6. sz. (1916): 6, 11 x 15 cm. | ||
| + | |||
| + | Uitz Béla. „Erős Andor (1889-1914)”. ''A Tett'' 2, 6. sz. (1916): 100. | ||
| + | |||
| + | Kassák Lajos. „Nemzeti Szalon: Fiatalok csoportkiállítása, ''Ma'' 2, 9. sz. (1917): 146–147. | ||
| + | [[Category:KASInet]] | ||
Latest revision as of 12:55, 29 November 2023
Erős Andor (eredeti neve: Erbstein Andor) (Budapest, 1889. július 10. – Felvidék?, 1915?) festő, grafikus. A Képzőművészeti Főiskolán tanult 1908-tól 1912-ig Ferenczy Károly→ tanítványaként. Tanulmányi úton járt Münchenben→ és Párizsban→. 1912-ben a nagybányai, majd az év második felétől a kecskeméti művésztelepen→ dolgozott. Részt vett az utóbbi művészcsoport 1913-as őszi kiállításán. 1913 novemberében Kecskemét városi múzeumának és könyvtárának bizottsága – másokkal együtt – városképek festésével bízta meg Az I. világháborúban sebesültként kórházba került, ahol egy fertőzésben hunyt el. Festőként az expresszionizmus→ irányában kísérletezett, képeire a sűrű, rovátkolt ecsetkezelés és a látványtól nagyrészt független kolorit volt a jellemző. A Tettben→ 1916-ban Kassák→ két rajzot közölt tőle (Akt, Ligeti részlet). Halálakor a lapban Uitz Béla→ búcsúztatta. Uitz a nekrológban Erős Andor személyiségét „karakteres, férfias, emberin melegként” jellemezte, művészi (főként grafikusi) útkereséséről pedig ezt írta: „Nem volt szimbolikus festő, de nagyon tudatos konstruáló s (bárha szellemben ellene volt s nagyrészben csak intimebb baráti köre váltotta ki belőle) munkáiban nagyon sok volt az exresszionisztikus és kubisztikus érték”.
A Mában→ Kassák Lajos írt egy értékelő jellegű ismertetést a Nemzeti Szalon fiatalokat bemutató csoportkiállításáról – Erős Andoron kívül Nemes Lampérth József→, Kmetty János→, Dobrovits Péter→, Diner Dénes Rezső→, Schönberger Armand→, Csorba Géza→ munkáiról. A fiatalon elhunyt Erős képeit a legérdekesebbek közé valónak mondja a csoport művészei közül, s megjegyzi, hogy bár korai munkáiban ugyan még sok az impresszionista esetlegesség, legsikerültebb munkái Cézanne-hatást mutatnak.
Erős Andor. „Akt” (tusrajz), A Tett 2, 13. sz. (1916): 212, 8 x 16 cm
Erős Andor. „Ligeti rész” (tusrajz), A Tett 2, 6. sz. (1916): 6, 11 x 15 cm.
Uitz Béla. „Erős Andor (1889-1914)”. A Tett 2, 6. sz. (1916): 100.
Kassák Lajos. „Nemzeti Szalon: Fiatalok csoportkiállítása, Ma 2, 9. sz. (1917): 146–147.