Difference between revisions of "Walleshausen Rolla"

From wikibase-docker
(Created page with "Walleshausen Rolla (Walleshausen Borbála) (Újpest, 1894. ???? – Budapest, 1945. február 12.), író, költő. 1894-ben született Újpesten, öt idősebb testvére volt,...")
 
 
(One intermediate revision by the same user not shown)
Line 1: Line 1:
Walleshausen Rolla (Walleshausen Borbála) (Újpest, 1894. ???? – Budapest, 1945. február 12.), író, költő.
+
'''Walleshausen Rolla''' (Walleshausen Borbála) ('''Újpest''', 1894. ? – '''Budapest''', 1945. február 12.), író, költő.  
1894-ben született Újpesten, öt idősebb testvére volt, köztük Cselényi Walleshausen Zsigmond festő, Hollósy Simon tanítványa. Megyeren élt a család, de mivel az édesapa vasútépítő mérnök volt, sokat költöztek a Monarchián belül. Mivel a kislány keverte a nyelveket, a szülei beadták egy bentlakásos intézetbe, majd édesapja halála után egy nagynénjéhez került: ezekről a fájdalmas tapasztalatokról szól későbbi egyetlen - önéletrajzi ihletésű - regénye, az Ismeretlen úton. Később is sokat költözött a család, éltek Horvátországban is. Walleshausen Rolla előbb színésznőnek, s főleg táncosnőnek készült, egyik bátyja segítségével színiiskolába járt az 1910-es években. Férje ellenezte színésznői ambícióit. Már előbb is írt: művei jelentek meg az Új Időkben, a Pesti Hírlapban, de a Nyugat és a Ma is közölt tőle néhány szöveget: az utóbbiban 1919-ben két prózaverse (Babilon, Tuberkolózis) jött ki. A Tuberkolózis mintha a betegség intenzívebbé válását, elburjánzását ragadná meg eksztatikus  gondolatritmusokkal építkező szerkezetével, ugyanakkor meglehetősen közvetett módon (erősödő dobolás), a Babilon a Bábel torony-történetnek egy elvont expresszionista átirata. A Mában publikált két alkotás esetében tehát erős expresszionista hatásról is beszélhetünk, de van hasonló nyugatos írása is (Láz, 1923;) – miközben máskor avantgárdnak a legkevésbé sem tekinthető műveket jelentet meg. 1919-ben Blattner Géza bábszínháza játszotta egy székely ihletésű mesejátékát. Már említett regényéhez, amely egy ifjúsági regénysorozatban, a Százszorszépek (Singer és Wolfner: Magyar Lányok Könyvtára) című szériában látott napvilágot 1931-ben, a főként konzervatív körökben népszerű neves lányregényszerző, Tutsek Anna írt előszót.  
+
 
 +
1894-ben született Újpesten, öt idősebb testvére volt, köztük Cselényi Walleshausen Zsigmond festő, '''Hollósy Simon<code>→</code>''' tanítványa. Megyeren élt a család, de mivel az édesapa vasútépítő mérnök volt, sokat költöztek a Monarchián belül. Mivel a kislány keverte a nyelveket, a szülei beadták egy bentlakásos intézetbe, majd édesapja halála után egy nagynénjéhez került: ezekről a fájdalmas tapasztalatokról szól későbbi egyetlen - önéletrajzi ihletésű - regénye, az ''Ismeretlen úton''. Később is sokat költözött a család, éltek Horvátországban is. Walleshausen Rolla előbb színésznőnek, s főleg táncosnőnek készült, egyik bátyja segítségével színiiskolába járt az 1910-es években. Férje ellenezte színésznői ambícióit. Már előbb is írt: művei jelentek meg az ''Új Idők''ben, a ''Pesti Hírlap''ban, de a ''Nyugat'' és a '''''Ma<code>→</code>''''' is közölt tőle néhány szöveget: az utóbbiban 1919-ben két prózaverse ''(Babilon, Tuberkulózis)'' jött ki. A ''Tuberkulózis'' mintha a betegség intenzívebbé válását, elburjánzását ragadná meg eksztatikus  gondolatritmusokkal építkező szerkezetével, ugyanakkor meglehetősen közvetett módon (erősödő dobolás), a ''Babilon'' a Bábel torony-történetnek egy elvont expresszionista átirata. A ''Má''ban publikált két alkotás esetében tehát erős expresszionista hatásról is beszélhetünk, de van hasonló nyugatos írása is (''Láz'', 1923;) – miközben máskor avantgárdnak a legkevésbé sem tekinthető műveket jelentet meg. 1919-ben '''Blattner Géza<code>→</code>''' bábszínháza játszotta egy székely ihletésű mesejátékát. Már említett regényéhez, amely egy ifjúsági regénysorozatban, a ''Százszorszépek'' (Singer és Wolfner: ''Magyar lányok könyvtára'') című szériában látott napvilágot 1931-ben, a főként konzervatív körökben népszerű neves lányregényszerző, Tutsek Anna írt előszót.  
 +
 
 
1945-ben, az oroszok betörésekor, németbarátok lévén, teljes családjával – férjével, lányával, vejével – öngyilkos lett, s a felnőttek megmérgezték a két unokát is.   
 
1945-ben, az oroszok betörésekor, németbarátok lévén, teljes családjával – férjével, lányával, vejével – öngyilkos lett, s a felnőttek megmérgezték a két unokát is.   
 +
 
Írásainak nagy része elveszett.   
 
Írásainak nagy része elveszett.   
  
WALLESHAUSEN Rolla. „Babilon”. Ma 4, 4. sz. (1919): 53–54.  
+
Walleshausen Rolla. „Babilon”. ''Ma'' 4, 4. sz. (1919): 53–54.
Walleshausen Rolla. „Tuberkulózis”. Ma 4, 2. sz. (1919): 24.
+
 
 +
Walleshausen Rolla. „Tuberkulózis”. ''Ma'' 4, 2. sz. (1919): 24.
  
LUKÁCS Anikó. „Családi öngyilkosság az ostrom végén. Budapest, 1945. február 12.” In LUKÁCS Anikó és TÓTH Árpád (szerk.). Az érzelmek története. Rendi társadalom – polgári társadalom 31. Budapest: Hajnal István Kör–Társadalomtörténeti Egyesület, 2019. 99–122.
+
Lukács Anikó. „Családi öngyilkosság az ostrom végén. Budapest, 1945. február 12.” In Lukács Anikó és Tóth Árpád (szerk.). ''Az érzelmek története, Rendi társadalom – polgári társadalom'' 31, 99–122. (Budapest: Hajnal István Kör–Társadalomtörténeti Egyesület, 2019).
 +
[[Category:KASInet]]

Latest revision as of 18:16, 27 November 2023

Walleshausen Rolla (Walleshausen Borbála) (Újpest, 1894. ? – Budapest, 1945. február 12.), író, költő.

1894-ben született Újpesten, öt idősebb testvére volt, köztük Cselényi Walleshausen Zsigmond festő, Hollósy Simon tanítványa. Megyeren élt a család, de mivel az édesapa vasútépítő mérnök volt, sokat költöztek a Monarchián belül. Mivel a kislány keverte a nyelveket, a szülei beadták egy bentlakásos intézetbe, majd édesapja halála után egy nagynénjéhez került: ezekről a fájdalmas tapasztalatokról szól későbbi egyetlen - önéletrajzi ihletésű - regénye, az Ismeretlen úton. Később is sokat költözött a család, éltek Horvátországban is. Walleshausen Rolla előbb színésznőnek, s főleg táncosnőnek készült, egyik bátyja segítségével színiiskolába járt az 1910-es években. Férje ellenezte színésznői ambícióit. Már előbb is írt: művei jelentek meg az Új Időkben, a Pesti Hírlapban, de a Nyugat és a Ma is közölt tőle néhány szöveget: az utóbbiban 1919-ben két prózaverse (Babilon, Tuberkulózis) jött ki. A Tuberkulózis mintha a betegség intenzívebbé válását, elburjánzását ragadná meg eksztatikus gondolatritmusokkal építkező szerkezetével, ugyanakkor meglehetősen közvetett módon (erősödő dobolás), a Babilon a Bábel torony-történetnek egy elvont expresszionista átirata. A ban publikált két alkotás esetében tehát erős expresszionista hatásról is beszélhetünk, de van hasonló nyugatos írása is (Láz, 1923;) – miközben máskor avantgárdnak a legkevésbé sem tekinthető műveket jelentet meg. 1919-ben Blattner Géza bábszínháza játszotta egy székely ihletésű mesejátékát. Már említett regényéhez, amely egy ifjúsági regénysorozatban, a Százszorszépek (Singer és Wolfner: Magyar lányok könyvtára) című szériában látott napvilágot 1931-ben, a főként konzervatív körökben népszerű neves lányregényszerző, Tutsek Anna írt előszót.

1945-ben, az oroszok betörésekor, németbarátok lévén, teljes családjával – férjével, lányával, vejével – öngyilkos lett, s a felnőttek megmérgezték a két unokát is.

Írásainak nagy része elveszett.

Walleshausen Rolla. „Babilon”. Ma 4, 4. sz. (1919): 53–54.

Walleshausen Rolla. „Tuberkulózis”. Ma 4, 2. sz. (1919): 24.

Lukács Anikó. „Családi öngyilkosság az ostrom végén. Budapest, 1945. február 12.” In Lukács Anikó és Tóth Árpád (szerk.). Az érzelmek története, Rendi társadalom – polgári társadalom 31, 99–122. (Budapest: Hajnal István Kör–Társadalomtörténeti Egyesület, 2019).