Difference between revisions of "Korn, Arthur"
m (BucsicsKatalin moved page Arthur Korn to Korn, Arthur) |
|||
| (6 intermediate revisions by 2 users not shown) | |||
| Line 1: | Line 1: | ||
| − | '''[[Item:Q337251|Arthur Korn]]''' ''' | + | '''[[Item:Q337251|Arthur Korn]]''' ('''[[Item:Q23180|Breslau]]''', 1891. június 4. – '''[[Item:Q99|Bécs]]''', 1978. november 14.), német építész. 1909 és 1911 között a '''[[Item:Q11749|berlin]]'''i Königliche Kunst- und Kunstgewerbeschule-ban (Királyi Művészeti és Iparművészeti Iskola) tanult. Az első világháborút követően rövid ideig az '''expresszionizmus'''hoz<code>'''→'''</code> közelálló építész, Erich Mendelsohn berlini irodájában dolgozott, majd 1922-ben Sigfried Weltzmannal társult. A társulás projektjei közé tartozott a berlini Grünewaldban található Goldstein villa (1922), a berlini Kopp- és Joseph-üzletek (1922-1930), a berlini Köpenickben található Fromm gyár (1928) és a berlini Unter den Lindinben található turistairoda (1929). |
| − | Az 1920-as években a modern mozgalom néhány kulcsfigurájával került kapcsolatba, és csatlakozott az 1926-ban Berlinben alapított Der Ring nevű befolyásos építészeti kollektívához, amelynek tagjai között volt Walter Gropius, Mies van der Rohe és Hans Scharoun is. 1929-ben jelent meg a ''Glas im Bau und als Gebrauchsgegenstand'' ''(Üveg az építőiparban és mint árucikk)'' című könyve, amely az üvegben rejlő építészeti lehetőségekről, az üveg modern építészetben való felhasználásáról szól. | + | Az 1920-as években a modern mozgalom néhány kulcsfigurájával került kapcsolatba, és csatlakozott az 1926-ban Berlinben alapított Der Ring'''<code>→</code>''' nevű befolyásos építészeti kollektívához, amelynek tagjai között volt '''Walter Gropius<code>→</code>''', '''Mies van der Rohe<code>→</code>''' és Hans Scharoun is. 1929-ben jelent meg a ''Glas im Bau und als Gebrauchsgegenstand'' ''(Üveg az építőiparban és mint árucikk)'' című könyve, amely az üvegben rejlő építészeti lehetőségekről, az üveg modern építészetben való felhasználásáról szól. |
A nemzetiszocialisták hatalomra kerülése után a zsidó származású Korn nem dolgozhatott tovább építészként Németországban, ezért Jugoszláviába, majd 1937-ben Angliába költözött. Londonban telepedett le, és megérkezése után nem sokkal, 1938 és 1941 között Edwin Maxwell Fry és Frances Reginald Stevens Yorke londoni irodájában kezdett dolgozni. Emellett 1939-1940-ben Jack Pritchard Isokon Furniture Company nevű cégében is részt vett (az Isokon-lakások egyikében lakott ő maga is). | A nemzetiszocialisták hatalomra kerülése után a zsidó származású Korn nem dolgozhatott tovább építészként Németországban, ezért Jugoszláviába, majd 1937-ben Angliába költözött. Londonban telepedett le, és megérkezése után nem sokkal, 1938 és 1941 között Edwin Maxwell Fry és Frances Reginald Stevens Yorke londoni irodájában kezdett dolgozni. Emellett 1939-1940-ben Jack Pritchard Isokon Furniture Company nevű cégében is részt vett (az Isokon-lakások egyikében lakott ő maga is). | ||
| Line 7: | Line 7: | ||
1941 és 1945 között az Oxford School of Architecture, majd 1945 és 1965 között a londoni Architectural Association tanára volt. | 1941 és 1945 között az Oxford School of Architecture, majd 1945 és 1965 között a londoni Architectural Association tanára volt. | ||
| − | Korn tagja volt a brit MARS kutatócsoportnak (Modern Architectural Research Group). A várostervezési albizottság elnökének nevezték ki, és részt vett a csoport 1942-ben közzétett, a háború utáni Londonra vonatkozó tervének kidolgozásában. 1969-ben, már mint nyugdíjas Ausztriába költözött. | + | Korn tagja volt a brit MARS kutatócsoportnak (Modern Architectural Research Group). A várostervezési albizottság elnökének nevezték ki, és részt vett a csoport 1942-ben közzétett, a háború utáni Londonra vonatkozó tervének kidolgozásában. 1969-ben, már mint nyugdíjas Ausztriába költözött. '''Bécs'''ben'''<code>→</code>''' halt meg 1978-ban. |
| + | |||
| + | Arthur Korn a '''''[[Item:Q336957|Ma]]<code>→</code>''''' 1924/6-7. számának főszereplője volt. Épületeinek (nagy lakóházak, irodaház, üzletközpont) fotói, tervrajzai, makettfotói szerepeltek illusztrációként a lap oldalain. ''Analitikus és utópisztikus architektúra'' című tanulmánya szintén e számban jelent meg. Alapgondolata, hogy a személytelen, racionális városépítést fel kell váltania a személyt is figyelembe vevő architektúrának, ekképpen valahol az expresszionista és a Bauhaus-féle konstruktivizmus határán fogalmazza meg városépítészeti elképzeléseit. E cikkében nem csak a rend és az egyensúly, hanem az égés, a lángolás (a harmonikus formákon átsütő szenvedély és szeretet) mint „tűzjel” is jelentős szerepet kap: „Az architektúra szimbólum. Sugárkoszorú. A rend tendencia – zene, a költőerőtől a kifejezésig. Átkarolás és felolvadás. A ház többé nem tömb, hanem sejtekké oldódás; kristályosodás pontról pontra; fölépítés hidakból, izületekből, burkolatokból, csövekből. […] Mert az, ami a realitást művészetivé teszi, az a tűzjel. Az égő városok. Az égő tájak.” | ||
| − | |||
| Line 39: | Line 40: | ||
Korn, Arthur „W. ház Westendben. Kerti oldal” (makettfotó). ''Ma'' 9, 6–7. sz. (1924): 153. 13x10 cm. | Korn, Arthur „W. ház Westendben. Kerti oldal” (makettfotó). ''Ma'' 9, 6–7. sz. (1924): 153. 13x10 cm. | ||
| + | |||
| + | |||
| + | Alexandra Lazar. „Arthur Korn. An Analytical And Utopian Architect”. ''alexandralazar''.''com''. <nowiki>https://alexandralazar.com/art-archive/arthur-korn-an-analytical-and-utopian-architect/</nowiki> | ||
| + | |||
| + | „Korn Arthur, 1891–1978”. ''AHRnet'', <nowiki>https://architecture.arthistoryresearch.net/architects/korn-arthur</nowiki> | ||
[[Category:KASInet]] | [[Category:KASInet]] | ||
Latest revision as of 18:53, 23 November 2023
Arthur Korn (Breslau, 1891. június 4. – Bécs, 1978. november 14.), német építész. 1909 és 1911 között a berlini Königliche Kunst- und Kunstgewerbeschule-ban (Királyi Művészeti és Iparművészeti Iskola) tanult. Az első világháborút követően rövid ideig az expresszionizmushoz→ közelálló építész, Erich Mendelsohn berlini irodájában dolgozott, majd 1922-ben Sigfried Weltzmannal társult. A társulás projektjei közé tartozott a berlini Grünewaldban található Goldstein villa (1922), a berlini Kopp- és Joseph-üzletek (1922-1930), a berlini Köpenickben található Fromm gyár (1928) és a berlini Unter den Lindinben található turistairoda (1929).
Az 1920-as években a modern mozgalom néhány kulcsfigurájával került kapcsolatba, és csatlakozott az 1926-ban Berlinben alapított Der Ring→ nevű befolyásos építészeti kollektívához, amelynek tagjai között volt Walter Gropius→, Mies van der Rohe→ és Hans Scharoun is. 1929-ben jelent meg a Glas im Bau und als Gebrauchsgegenstand (Üveg az építőiparban és mint árucikk) című könyve, amely az üvegben rejlő építészeti lehetőségekről, az üveg modern építészetben való felhasználásáról szól.
A nemzetiszocialisták hatalomra kerülése után a zsidó származású Korn nem dolgozhatott tovább építészként Németországban, ezért Jugoszláviába, majd 1937-ben Angliába költözött. Londonban telepedett le, és megérkezése után nem sokkal, 1938 és 1941 között Edwin Maxwell Fry és Frances Reginald Stevens Yorke londoni irodájában kezdett dolgozni. Emellett 1939-1940-ben Jack Pritchard Isokon Furniture Company nevű cégében is részt vett (az Isokon-lakások egyikében lakott ő maga is).
1941 és 1945 között az Oxford School of Architecture, majd 1945 és 1965 között a londoni Architectural Association tanára volt.
Korn tagja volt a brit MARS kutatócsoportnak (Modern Architectural Research Group). A várostervezési albizottság elnökének nevezték ki, és részt vett a csoport 1942-ben közzétett, a háború utáni Londonra vonatkozó tervének kidolgozásában. 1969-ben, már mint nyugdíjas Ausztriába költözött. Bécsben→ halt meg 1978-ban.
Arthur Korn a Ma→ 1924/6-7. számának főszereplője volt. Épületeinek (nagy lakóházak, irodaház, üzletközpont) fotói, tervrajzai, makettfotói szerepeltek illusztrációként a lap oldalain. Analitikus és utópisztikus architektúra című tanulmánya szintén e számban jelent meg. Alapgondolata, hogy a személytelen, racionális városépítést fel kell váltania a személyt is figyelembe vevő architektúrának, ekképpen valahol az expresszionista és a Bauhaus-féle konstruktivizmus határán fogalmazza meg városépítészeti elképzeléseit. E cikkében nem csak a rend és az egyensúly, hanem az égés, a lángolás (a harmonikus formákon átsütő szenvedély és szeretet) mint „tűzjel” is jelentős szerepet kap: „Az architektúra szimbólum. Sugárkoszorú. A rend tendencia – zene, a költőerőtől a kifejezésig. Átkarolás és felolvadás. A ház többé nem tömb, hanem sejtekké oldódás; kristályosodás pontról pontra; fölépítés hidakból, izületekből, burkolatokból, csövekből. […] Mert az, ami a realitást művészetivé teszi, az a tűzjel. Az égő városok. Az égő tájak.”
Korn, Arthur. „Analitikus és utópisztikus architektúra”. Ford. Vajda Sándor. Ma 9, 6–7. sz. (1924): 149.
Korn, Arthur. „B. ház Westendben, épült 1923-ban. Kerti oldal” (fotó). Ma 9, 6–7. sz. (1924): 145. 13,4x7 cm.
Korn, Arthur. „G. ház Westendben, épült 1922-ben. Utcai oldal”(fotó). Ma 9, 6–7. sz. (1924):147. 19x13,5 cm.
Korn, Arthur. „G. ház Westendben. Kerti oldal” (fotó). Ma 9, 6-7. sz. (1924): 148. 13,5x9,5 cm.
Korn, Arthur. „G. ház Westendben. A teniszpálya felől” (fotó). Ma 9, 6–7. sz. (1924): 148. 10x13,5 cm.
Korn, Arthur. „G. ház Westendben. A gazdasági udvar felől” (fotó). Ma 9, 6–7. sz. (1924): 149. 9x13,5 cm.
Korn, Arthur. „G. ház Westendben. Betekintés a reggeliző hely felől a csarnokba” (fotó). Ma 9, 6–7. sz. (1924): 150. 14x10 cm.
Korn, Arthur. „G. ház Westendben. Csarnok” (fotó). Ma 9, 6–7. sz. (1924): 150. 9x11 cm.
Korn, Arthur. „G. ház Westendben. Fürdőhelyiség” (fotó). Ma 9, 6–7. sz. (1924): 150. 9x13 cm.
Korn, Arthur. „G. ház Westendben. Helyrajziterv” (tusrajz). Ma 9, 6–7. sz. (1924): 150. 10x10 cm.
Korn, Arthur. „Irodaház. Friedrichstrasse” (tervrajz). Ma 9, 6-7. sz. (1924): 154. 13x16 cm.
Korn, Arthur. „Pályamű Business Centre. A tenger felől” (fotó). Ma 9, 6–7. sz. (1924): 151. 14x13 cm.
Korn, Arthur „W. ház Westendben, épült 1923-24-ben. Utcai oldal” (makettfotó). Ma 9, 6–7. sz. (1924): 153. 9x11 cm.
Korn, Arthur „W. ház Westendben. Kerti oldal” (makettfotó). Ma 9, 6–7. sz. (1924): 153. 13x10 cm.
Alexandra Lazar. „Arthur Korn. An Analytical And Utopian Architect”. alexandralazar.com. https://alexandralazar.com/art-archive/arthur-korn-an-analytical-and-utopian-architect/
„Korn Arthur, 1891–1978”. AHRnet, https://architecture.arthistoryresearch.net/architects/korn-arthur