Difference between revisions of "Le Corbusier"
(9 intermediate revisions by one other user not shown) | |||
Line 1: | Line 1: | ||
− | '''[[Item:Q337253|Le Corbusier]]''' (eredeti neve: | + | '''[[Item:Q337253|Le Corbusier]]''' (eredeti neve: Charles-Édouard Jeanneret-Gris) ('''[[Item:Q14417|La Chaux-de-Fonds]]''', 1887. október 6. – '''[[Item:Q337254|Roquebrune-Cap-Martin]]''', 1965. augusztus 27.), svájci építész, író, festő, szobrász. A modern építészet egyik legnagyobb úttörője, filozófiája máig részét képezi az építészeti képzéseknek, hatása sok terven és épületen tetten érhető. Korszerű anyagokat és technológiát alkalmazó funkcionalizmusa a magasházaktól a bútortervekig radikális, ugyanakkor gyakorlatias megoldásokat nyújtott a modern városi élettel kapcsolatos kérdésekre. A plasztikus építészet elvei szerint alkotásait főként, vasbetonból, acélból, üvegből készítette. |
Szülővárosának protestáns szigora, a környezet puritánsága egész életében hatott rá. Iparművészeti iskolába járt. Itt Charles L’Eplattenier – akit később egyetlen tanárának nevezett – oktatta rajzolásra, művészettörténetre, és ő ösztönözte, hogy építész legyen. Még nem volt 18 éves, amikor megépítette első házát. 1907 és 1911 között tanulmányi körutat tett Európában, melynek során felismerte a toszkán kolostorok közös terei és cellái közti kontrasztot, ezen alapult lakóépület-felfogása. Az ókori görög romokban és Palladio műveiben találta meg a klasszikus arányokat, a mediterrán népi építészet a mértani formák sokaságára, a fény kezelésére és az épületek tájba helyezésére irányították gondolkodását. | Szülővárosának protestáns szigora, a környezet puritánsága egész életében hatott rá. Iparművészeti iskolába járt. Itt Charles L’Eplattenier – akit később egyetlen tanárának nevezett – oktatta rajzolásra, művészettörténetre, és ő ösztönözte, hogy építész legyen. Még nem volt 18 éves, amikor megépítette első házát. 1907 és 1911 között tanulmányi körutat tett Európában, melynek során felismerte a toszkán kolostorok közös terei és cellái közti kontrasztot, ezen alapult lakóépület-felfogása. Az ókori görög romokban és Palladio műveiben találta meg a klasszikus arányokat, a mediterrán népi építészet a mértani formák sokaságára, a fény kezelésére és az épületek tájba helyezésére irányították gondolkodását. | ||
− | + | '''[[Item:Q11749|Berlin]]'''i'''<code>→</code>''' és '''[[Item:Q131|párizs]]'''i'''<code>→</code>''' építészeti irodákban dolgozott, az első világháború kitörésekor hazatért Svájcba. Ekkor készült terveiben már szabványméretű, sorozatban gyártott vasbeton elemek szerepeltek. 1917-ben Párizsban ismerkedett meg '''[[Item:Q337249|Amédée Ozenfant]]<code>[[Amédée Ozenfant|→]]</code>''' kubista'''<code>→</code>''' festővel, aki a tiszta geometriai formák felé fordította figyelmét, s akivel elindította a purizmust. Az ő hatására kezdett írni és festeni, s vette fel anyai nagyapja nevét. Le Corbusier-vel a ''L’Esprit Nouveau'' című folyóiratban is együtt dolgoztak. A korai purista manifesztumokban a színt a formához képest másodlagosnak tekintették, és ez megmutatkozott abban, ahogyan Le Corbusier az 1920-as évek közepén készült munkáiban gondosan elhelyezte a színeket a diszkrét építészeti elemek megerősítésére. (Angliában később Ozenfant finomította a színnel kapcsolatos elképzeléseit.) Jeanneret már Le Corbusier néven adta ki ''Egy új építészet felé'' című kötetét, amelyben az építészet forradalmát hirdette, benne szállóigévé vált kijelentéseivel: „A ház egy gép, amelyben élünk”; „Törvénybe kellene iktatni, hogy egy ház csak fehér lehet”. | |
Munkásságának első korszaka 1940-ig tartott. Az 1922-ben bemutatott „kortárs város” projektje már tartalmazza öt híres, természettudatossággal is jellemezhető alapelvét: | Munkásságának első korszaka 1940-ig tartott. Az 1922-ben bemutatott „kortárs város” projektje már tartalmazza öt híres, természettudatossággal is jellemezhető alapelvét: | ||
Line 17: | Line 17: | ||
Orosz konstruktivistákkal került kapcsolatba, 1929-ben megnyerte a moszkvai Centroszojuz épület pályázatát, amely 1935-re valósult meg. Ezt követően épült meg a párizsi Üdvhadsereg palotája és diákháza. | Orosz konstruktivistákkal került kapcsolatba, 1929-ben megnyerte a moszkvai Centroszojuz épület pályázatát, amely 1935-re valósult meg. Ezt követően épült meg a párizsi Üdvhadsereg palotája és diákháza. | ||
− | A harmincas években készültek Algír, Sao Paolo, Antwerpen, Stockholm, Barcelona, Genf, Rio de Janeiro, Buenos Aires rendezési tervei. A második világháború alatt alakította ki moduláris elméletét, amelyben az építészet elemeit az emberi test arányaihoz méretezte. 1940 után kezdődő második korszaka elején azt remélte, hogy az újjáépítés során majd megvalósíthatja a közösségi építészeti programját. | + | A harmincas években készültek Algír, Sao Paolo, Antwerpen, '''[[Item:Q17424|Stockholm]]<code>→</code>''', '''[[Item:Q5999|Barcelona]]<code>→</code>''', '''[[Item:Q11371|Genf]]<code>→</code>''', Rio de Janeiro, Buenos Aires rendezési tervei. A második világháború alatt alakította ki moduláris elméletét, amelyben az építészet elemeit az emberi test arányaihoz méretezte. 1940 után kezdődő második korszaka elején azt remélte, hogy az újjáépítés során majd megvalósíthatja a közösségi építészeti programját. |
1946-ban a kormány egy nagy marseille-i lakókomplexum tervezésével bízta meg, egy tizenkét emeletes, lábakon álló épületet tervezett, a tetején játszótérrel, úszómedencével és egy sportpályával. | 1946-ban a kormány egy nagy marseille-i lakókomplexum tervezésével bízta meg, egy tizenkét emeletes, lábakon álló épületet tervezett, a tetején játszótérrel, úszómedencével és egy sportpályával. | ||
Line 29: | Line 29: | ||
Le Corbusier építészeti életműve 2016 óta a UNESCO Világörökség része. | Le Corbusier építészeti életműve 2016 óta a UNESCO Világörökség része. | ||
− | A ''Má''ban Le Corbusier még Jeanneret néven szerepel, és elsősorban nem építészként, inkább festőként és a purizmus egyik kezdeményezőjeként. Egy kubista csendéletét mutatják be, közvetlenül eszmetársa, Amédée Ozenfant hasonló stílusú képe mellett, továbbá közösen írt programjukat, ''A purista esztétika vázlatá''t is közlik. | + | A '''''[[Item:Q336957|Má]]'''''ban'''<code>→</code>''' Le Corbusier még Jeanneret néven szerepel, és elsősorban nem építészként, inkább festőként és a purizmus egyik kezdeményezőjeként. Egy kubista csendéletét mutatják be, közvetlenül eszmetársa, Amédée Ozenfant hasonló stílusú képe mellett, továbbá közösen írt programjukat, ''A purista esztétika vázlatá''t is közlik. |
E tanulmány egyik alaptörekvése, hogy kikapcsolja az esztétikai vizsgálódásokból a túl szubjektívnak tekintett szépet. A művészet területén szerintük kizárólag az elsődleges érzékelésre lehet alapozni, minden értékítélet nélkül, ugyanis ez – például a színekre vagy formákra vonatkoztatva – mindenkinél fix és általános. Mivel tehát a tiszta geometria formák a legerősebben szabnak irányt ítéletünknek, a művészetnek geometriára épülő eszközökkel kell működnie, így leszünk képesek egy minél egyetemesebbnek nevezhető nyelvet alkalmazni. A mi korunknak is megvan a maga érzésmódja, akárcsak a régieknek, írják, de még nem alakult ki egy ezt közvetítő plasztikus eszközrendszer, nyelv. A művészet célja elképzelésük szerint, hogy egy magasabbrendű érzést indukáljon, a matematikai rendét, amit a fent vázolt purista eszközökkel lehet megvalósítani. | E tanulmány egyik alaptörekvése, hogy kikapcsolja az esztétikai vizsgálódásokból a túl szubjektívnak tekintett szépet. A művészet területén szerintük kizárólag az elsődleges érzékelésre lehet alapozni, minden értékítélet nélkül, ugyanis ez – például a színekre vagy formákra vonatkoztatva – mindenkinél fix és általános. Mivel tehát a tiszta geometria formák a legerősebben szabnak irányt ítéletünknek, a művészetnek geometriára épülő eszközökkel kell működnie, így leszünk képesek egy minél egyetemesebbnek nevezhető nyelvet alkalmazni. A mi korunknak is megvan a maga érzésmódja, akárcsak a régieknek, írják, de még nem alakult ki egy ezt közvetítő plasztikus eszközrendszer, nyelv. A művészet célja elképzelésük szerint, hogy egy magasabbrendű érzést indukáljon, a matematikai rendét, amit a fent vázolt purista eszközökkel lehet megvalósítani. | ||
− | A ''Dokumentum''ban már elsősorban építészként és Le Corbusier néven tűnik fel, programcikke a lap 2. számában olvasható. Le Corbusier a tömeges termelésben legyártott sorozattárgy előnyeit ecseteli, s azt óhajtja bizonytani, hogy ehhez a technológiához magasabb minőségi színvonal is társul – hiszen a tömegtermelés miatt nagyobb figyelmet fordítanak a minőségre. Ez a színvonalra figyelés, pontosság, az egzakt mennyiségek alapul vétele és az ehhez tartozó ökonómiai elv azonban a szép fogalmának, egy új esztétikát és egy új szellemiséget is eredményez majd, a harmóniát és rendet előtérbe helyező stílusét. Le Corbusier ezt a gondolatelemet innentől kezdve az építészet felé hajlítja, hiszen az építészetben használt sorozatelemek (típuselemek), azok gépi előállítása képesek lesznek hivatottak bizonyítani „a detail egységét”, amely elengedhetetlen feltétele az „architektonikus szépségnek”. „A városok el fogják veszíteni kaotikus külsejüket, mely máma meggyalázza őket. A rend kerül uralomra és az új útvonalak tágasabbak és architektonikus megoldásaikban gazdagabbak lesznek a maiaknál.” | + | A '''''Dokumentum'''''ban'''<code>→</code>''' már elsősorban építészként és Le Corbusier néven tűnik fel, programcikke a lap 2. számában olvasható. Le Corbusier a tömeges termelésben legyártott sorozattárgy előnyeit ecseteli, s azt óhajtja bizonytani, hogy ehhez a technológiához magasabb minőségi színvonal is társul – hiszen a tömegtermelés miatt nagyobb figyelmet fordítanak a minőségre. Ez a színvonalra figyelés, pontosság, az egzakt mennyiségek alapul vétele és az ehhez tartozó ökonómiai elv azonban a szép fogalmának, egy új esztétikát és egy új szellemiséget is eredményez majd, a harmóniát és rendet előtérbe helyező stílusét. Le Corbusier ezt a gondolatelemet innentől kezdve az építészet felé hajlítja, hiszen az építészetben használt sorozatelemek (típuselemek), azok gépi előállítása képesek lesznek hivatottak bizonyítani „a detail egységét”, amely elengedhetetlen feltétele az „architektonikus szépségnek”. „A városok el fogják veszíteni kaotikus külsejüket, mely máma meggyalázza őket. A rend kerül uralomra és az új útvonalak tágasabbak és architektonikus megoldásaikban gazdagabbak lesznek a maiaknál.” |
Jeanneret, Charles-Édouard. „Csendélet”. ''Ma'' 8, 4. sz. (1923): 31. 15x12,5 cm. | Jeanneret, Charles-Édouard. „Csendélet”. ''Ma'' 8, 4. sz. (1923): 31. 15x12,5 cm. | ||
Line 39: | Line 39: | ||
Ozenfant, Amédée és Jeanneret, Charles-Édouard: „A purista eszétika vázlata”. Fordította Gáspár Endre. ''Ma'' 8, 4. sz. (1923): 31–32. | Ozenfant, Amédée és Jeanneret, Charles-Édouard: „A purista eszétika vázlata”. Fordította Gáspár Endre. ''Ma'' 8, 4. sz. (1923): 31–32. | ||
− | Le Corbusier. „Sorozatkonstrukció”. Fordította Reiter Róbert. ''Dokumentum'' 1, 2. sz. (1927): 30–32. | + | Le Corbusier. „Sorozatkonstrukció”. Fordította Reiter Róbert. ''Dokumentum'' 1, 2. sz. (1927): 30–32. |
+ | Nagy Elemér. ''Le Corbusier''. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1969. | ||
+ | |||
+ | Vadas József. ''Le Corbusier''. Szemtől szemben. Budapest: Gondolat, 1983. | ||
+ | |||
+ | „Le Corbusier, az építészet prófétája”. ''Papageno'', 2022. augusztus 27. <nowiki>https://papageno.hu/intermezzo/2022/08/le-corbusier/</nowiki> | ||
+ | |||
+ | Pesti Monika. „La Chaux-de-Fonds-tól Csandígarh-ig - 130 éve született Le Corbusier”. ''Építészfórum'', | ||
+ | |||
+ | 2017.10.06., <nowiki>https://epiteszforum.hu/la-chaux-de-fonds-tol-csandigarh-ig-130-eve-szuletett-le-corbusier</nowiki> | ||
[[Category:KASInet]] | [[Category:KASInet]] |
Latest revision as of 16:35, 14 November 2023
Le Corbusier (eredeti neve: Charles-Édouard Jeanneret-Gris) (La Chaux-de-Fonds, 1887. október 6. – Roquebrune-Cap-Martin, 1965. augusztus 27.), svájci építész, író, festő, szobrász. A modern építészet egyik legnagyobb úttörője, filozófiája máig részét képezi az építészeti képzéseknek, hatása sok terven és épületen tetten érhető. Korszerű anyagokat és technológiát alkalmazó funkcionalizmusa a magasházaktól a bútortervekig radikális, ugyanakkor gyakorlatias megoldásokat nyújtott a modern városi élettel kapcsolatos kérdésekre. A plasztikus építészet elvei szerint alkotásait főként, vasbetonból, acélból, üvegből készítette.
Szülővárosának protestáns szigora, a környezet puritánsága egész életében hatott rá. Iparművészeti iskolába járt. Itt Charles L’Eplattenier – akit később egyetlen tanárának nevezett – oktatta rajzolásra, művészettörténetre, és ő ösztönözte, hogy építész legyen. Még nem volt 18 éves, amikor megépítette első házát. 1907 és 1911 között tanulmányi körutat tett Európában, melynek során felismerte a toszkán kolostorok közös terei és cellái közti kontrasztot, ezen alapult lakóépület-felfogása. Az ókori görög romokban és Palladio műveiben találta meg a klasszikus arányokat, a mediterrán népi építészet a mértani formák sokaságára, a fény kezelésére és az épületek tájba helyezésére irányították gondolkodását.
Berlini→
és párizsi→
építészeti irodákban dolgozott, az első világháború kitörésekor hazatért Svájcba. Ekkor készült terveiben már szabványméretű, sorozatban gyártott vasbeton elemek szerepeltek. 1917-ben Párizsban ismerkedett meg Amédée Ozenfant→
kubista→
festővel, aki a tiszta geometriai formák felé fordította figyelmét, s akivel elindította a purizmust. Az ő hatására kezdett írni és festeni, s vette fel anyai nagyapja nevét. Le Corbusier-vel a L’Esprit Nouveau című folyóiratban is együtt dolgoztak. A korai purista manifesztumokban a színt a formához képest másodlagosnak tekintették, és ez megmutatkozott abban, ahogyan Le Corbusier az 1920-as évek közepén készült munkáiban gondosan elhelyezte a színeket a diszkrét építészeti elemek megerősítésére. (Angliában később Ozenfant finomította a színnel kapcsolatos elképzeléseit.) Jeanneret már Le Corbusier néven adta ki Egy új építészet felé című kötetét, amelyben az építészet forradalmát hirdette, benne szállóigévé vált kijelentéseivel: „A ház egy gép, amelyben élünk”; „Törvénybe kellene iktatni, hogy egy ház csak fehér lehet”.
Munkásságának első korszaka 1940-ig tartott. Az 1922-ben bemutatott „kortárs város” projektje már tartalmazza öt híres, természettudatossággal is jellemezhető alapelvét:
1. Az épület lábakra állítása, hogy az ne vegyen el területet a természettől 2. A pillérvázzal biztosítható a tartószerkezettől független szabad alaprajzi alakítás 3. A teherviseléstől mentesült homlokzat szabad alakítása 4. Szalagablakok, melyek növelik a bevilágítás mértékét és nyitnak a külső tér felé 5. Tetőkert kialakítására lehetőséget adó lapostető.
Várostervein ennek megfelelően a napfény, a szabad terek és zöldterületek érvényesülnek a leginkább, a járdákat és közutakat elválasztotta, a lakókat magas házakban helyezte el.
Első megvalósult munkája a Bordeaux melletti Pessac munkáslakótelepe, amelynek szokatlan formái és színei botrányt keltettek.
Bár mindig kollektív terek létrehozása érdekelte, a második világháború előtt egyéni megbízásokon dolgozott, terveit az igényes térformálás, funkcionális szerkezet jellemzi. Ilyen például a párizsi Raul de Roche villa is, amelyben ma a Le Corbusier Alapítvány működik. A Népszövetség genfi székházpályázatára tervezte első szigorúan funkcionális irodaépületét.
Orosz konstruktivistákkal került kapcsolatba, 1929-ben megnyerte a moszkvai Centroszojuz épület pályázatát, amely 1935-re valósult meg. Ezt követően épült meg a párizsi Üdvhadsereg palotája és diákháza.
A harmincas években készültek Algír, Sao Paolo, Antwerpen, Stockholm→
, Barcelona→
, Genf→
, Rio de Janeiro, Buenos Aires rendezési tervei. A második világháború alatt alakította ki moduláris elméletét, amelyben az építészet elemeit az emberi test arányaihoz méretezte. 1940 után kezdődő második korszaka elején azt remélte, hogy az újjáépítés során majd megvalósíthatja a közösségi építészeti programját.
1946-ban a kormány egy nagy marseille-i lakókomplexum tervezésével bízta meg, egy tizenkét emeletes, lábakon álló épületet tervezett, a tetején játszótérrel, úszómedencével és egy sportpályával.
E korszakának legszebb darabja a Vogézek egy kisebb hegycsúcsán emelkedő, a táj fölött szinte lebegő Magasságos Miasszonyunk-kápolna.
A hatvanas években építette a tokiói Nyugati Művészet Múzeumát, a frankfurti Művészeti Központot, a milánói Olivetti-székházat, a strasbourgi Kongresszusi Palotát, a bostoni Harvard Egyetem Képzőművészeti Központját és a brazíliavárosi francia követség épületet. Felesége Yvonne Gallis divatmodell volt, de házassága alatt számos viszonya volt, többek között Josephine Bakerrel is.
Művészeti hagyatéka több mint 30 ezer építészeti tervből, 13 ezer vázlatból, hétezer vízfestményből, félezer olajfestményből és 52 könyvből áll.
Le Corbusier építészeti életműve 2016 óta a UNESCO Világörökség része.
A Mában→
Le Corbusier még Jeanneret néven szerepel, és elsősorban nem építészként, inkább festőként és a purizmus egyik kezdeményezőjeként. Egy kubista csendéletét mutatják be, közvetlenül eszmetársa, Amédée Ozenfant hasonló stílusú képe mellett, továbbá közösen írt programjukat, A purista esztétika vázlatát is közlik.
E tanulmány egyik alaptörekvése, hogy kikapcsolja az esztétikai vizsgálódásokból a túl szubjektívnak tekintett szépet. A művészet területén szerintük kizárólag az elsődleges érzékelésre lehet alapozni, minden értékítélet nélkül, ugyanis ez – például a színekre vagy formákra vonatkoztatva – mindenkinél fix és általános. Mivel tehát a tiszta geometria formák a legerősebben szabnak irányt ítéletünknek, a művészetnek geometriára épülő eszközökkel kell működnie, így leszünk képesek egy minél egyetemesebbnek nevezhető nyelvet alkalmazni. A mi korunknak is megvan a maga érzésmódja, akárcsak a régieknek, írják, de még nem alakult ki egy ezt közvetítő plasztikus eszközrendszer, nyelv. A művészet célja elképzelésük szerint, hogy egy magasabbrendű érzést indukáljon, a matematikai rendét, amit a fent vázolt purista eszközökkel lehet megvalósítani.
A Dokumentumban→
már elsősorban építészként és Le Corbusier néven tűnik fel, programcikke a lap 2. számában olvasható. Le Corbusier a tömeges termelésben legyártott sorozattárgy előnyeit ecseteli, s azt óhajtja bizonytani, hogy ehhez a technológiához magasabb minőségi színvonal is társul – hiszen a tömegtermelés miatt nagyobb figyelmet fordítanak a minőségre. Ez a színvonalra figyelés, pontosság, az egzakt mennyiségek alapul vétele és az ehhez tartozó ökonómiai elv azonban a szép fogalmának, egy új esztétikát és egy új szellemiséget is eredményez majd, a harmóniát és rendet előtérbe helyező stílusét. Le Corbusier ezt a gondolatelemet innentől kezdve az építészet felé hajlítja, hiszen az építészetben használt sorozatelemek (típuselemek), azok gépi előállítása képesek lesznek hivatottak bizonyítani „a detail egységét”, amely elengedhetetlen feltétele az „architektonikus szépségnek”. „A városok el fogják veszíteni kaotikus külsejüket, mely máma meggyalázza őket. A rend kerül uralomra és az új útvonalak tágasabbak és architektonikus megoldásaikban gazdagabbak lesznek a maiaknál.”
Jeanneret, Charles-Édouard. „Csendélet”. Ma 8, 4. sz. (1923): 31. 15x12,5 cm.
Ozenfant, Amédée és Jeanneret, Charles-Édouard: „A purista eszétika vázlata”. Fordította Gáspár Endre. Ma 8, 4. sz. (1923): 31–32.
Le Corbusier. „Sorozatkonstrukció”. Fordította Reiter Róbert. Dokumentum 1, 2. sz. (1927): 30–32.
Nagy Elemér. Le Corbusier. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1969.
Vadas József. Le Corbusier. Szemtől szemben. Budapest: Gondolat, 1983.
„Le Corbusier, az építészet prófétája”. Papageno, 2022. augusztus 27. https://papageno.hu/intermezzo/2022/08/le-corbusier/
Pesti Monika. „La Chaux-de-Fonds-tól Csandígarh-ig - 130 éve született Le Corbusier”. Építészfórum,
2017.10.06., https://epiteszforum.hu/la-chaux-de-fonds-tol-csandigarh-ig-130-eve-szuletett-le-corbusier