Difference between revisions of "Ercsey Sándor – Arany Jánosnak, [Szalonta, 1879. február 10. előtt] (Q346776)"

From wikibase-docker
(‎Created a new Item: Ercsey Sándor – Arany Jánosnak, [Szalonta, 1879. február 10. előtt], Ercsey Sándor, kézirat, elveszett)
 
(‎Created claim: genre (P41): letter (Q26))
 
(9 intermediate revisions by the same user not shown)
label / enlabel / en
 +
Ercsey Sándor – Arany Jánosnak, [Szalonta, 1879. február 10. előtt]
description / endescription / en
 +
Sándor Ercsey, manuscript, lost
Property / related to
 +
Property / related to: Ercsey Sándor Arany Jánosnak [Elveszett], [Nagyszalonta], [1879. február 10. előtt] / rank
 +
Normal rank
Property / author entity
 +
Property / author entity: Sándor Ercsey / rank
 +
Normal rank
Property / addressee
 +
Property / addressee: János Arany / rank
 +
Normal rank
Property / annotation
 +
Elveszett. – Utalás a levélre: AJ Ercseynek, 2535. 1879. febr. 10.: „Nagyon meglepett, mégpedig kellemesen lepett meg tegnap jött leveled, mert én már semmire se számitottam kevésbbé, mint arra, hogy ez a kölcsön ügy Kenyeressel, eddigi hallgatása után, létre jöjjön, szentűl hívén, hogy ő sértve érezte magát levelem által, melyben szokott jámbor őszinteséggel szemébe mondom, hogy a házát nem tartom elegendő biztosítéknak. És már aggasztott, hogy a tőke visszafizetésének ideje közelget, s még semmi bizonyos arra nézve, hogy miképen fogom elhelyezni. Hanem te, az egészről hallgatva, elvégzed, s most a kész eredménynyel lepsz meg. Eljárásodat minden pontban helyeslem, és érette szives köszönetet mondok. [...] Az, hogy a kölcsönt ezüst valutára kötötted, nem baj, nem is várhattam egyebet. Míg pénzt vernek belőle, értéke mindig lesz, ha agiója nem is, a bankjegy mellett. A telekkönyvben levő biztosítékot is elegendőnek tartom.” (Hungarian)
Property / annotation: Elveszett. – Utalás a levélre: AJ Ercseynek, 2535. 1879. febr. 10.: „Nagyon meglepett, mégpedig kellemesen lepett meg tegnap jött leveled, mert én már semmire se számitottam kevésbbé, mint arra, hogy ez a kölcsön ügy Kenyeressel, eddigi hallgatása után, létre jöjjön, szentűl hívén, hogy ő sértve érezte magát levelem által, melyben szokott jámbor őszinteséggel szemébe mondom, hogy a házát nem tartom elegendő biztosítéknak. És már aggasztott, hogy a tőke visszafizetésének ideje közelget, s még semmi bizonyos arra nézve, hogy miképen fogom elhelyezni. Hanem te, az egészről hallgatva, elvégzed, s most a kész eredménynyel lepsz meg. Eljárásodat minden pontban helyeslem, és érette szives köszönetet mondok. [...] Az, hogy a kölcsönt ezüst valutára kötötted, nem baj, nem is várhattam egyebet. Míg pénzt vernek belőle, értéke mindig lesz, ha agiója nem is, a bankjegy mellett. A telekkönyvben levő biztosítékot is elegendőnek tartom.” (Hungarian) / rank
 +
Normal rank
Property / date of creation
 +
10 February 1879Gregorian
Timestamp+1879-02-10T00:00:00Z
Timezone+00:00
CalendarGregorian
Precision1 day
Before0
After0
Property / date of creation: 10 February 1879Gregorian / rank
 +
Normal rank
Property / date of creation: 10 February 1879Gregorian / qualifier
 +
Property / date of creation: 10 February 1879Gregorian / qualifier
 +
Property / location of creation
 +
Property / location of creation: Szalonta / rank
 +
Normal rank
Property / instance of
 +
Property / instance of: manuscript / rank
 +
Normal rank
Property / genre
 +
Property / genre: letter / rank
 +
Normal rank

Latest revision as of 12:49, 5 November 2023

Sándor Ercsey, manuscript, lost
Language Label Description Also known as
English
Ercsey Sándor – Arany Jánosnak, [Szalonta, 1879. február 10. előtt]
Sándor Ercsey, manuscript, lost

    Statements

    0 references
    0 references
    0 references
    Elveszett. – Utalás a levélre: AJ Ercseynek, 2535. 1879. febr. 10.: „Nagyon meglepett, mégpedig kellemesen lepett meg tegnap jött leveled, mert én már semmire se számitottam kevésbbé, mint arra, hogy ez a kölcsön ügy Kenyeressel, eddigi hallgatása után, létre jöjjön, szentűl hívén, hogy ő sértve érezte magát levelem által, melyben szokott jámbor őszinteséggel szemébe mondom, hogy a házát nem tartom elegendő biztosítéknak. És már aggasztott, hogy a tőke visszafizetésének ideje közelget, s még semmi bizonyos arra nézve, hogy miképen fogom elhelyezni. Hanem te, az egészről hallgatva, elvégzed, s most a kész eredménynyel lepsz meg. Eljárásodat minden pontban helyeslem, és érette szives köszönetet mondok. [...] Az, hogy a kölcsönt ezüst valutára kötötted, nem baj, nem is várhattam egyebet. Míg pénzt vernek belőle, értéke mindig lesz, ha agiója nem is, a bankjegy mellett. A telekkönyvben levő biztosítékot is elegendőnek tartom.” (Hungarian)
    0 references
    0 references