Difference between revisions of "Cholnoky László"

From wikibase-docker
(Created page with "'''Cholnoky László''' (Veszprém, 1879. július 11. – Budapest, 1929. április 21.), író. Fővárosi jogi egyetemi tanulmányait abbahagyta, rövid ideig hivatalnok, maj...")
 
 
Line 1: Line 1:
'''Cholnoky László''' (Veszprém, 1879. július 11. – Budapest, 1929. április 21.), író. Fővárosi jogi egyetemi tanulmányait abbahagyta, rövid ideig hivatalnok, majd szabadfoglalkozású író lett. Élete során egyszer sem csatlakozott hírlapok, folyóiratok szerkesztőségéhez, irodalmi társaságokhoz. Az 1918-1919-es időszakot leszámítva szegénységben, nyomorban élt. Gyakran plagizálta magát és másokat, elbeszéléseinek jelentős részét és több regényét is több címen, de szinte változatlan szöveggel jelentette meg. Öngyilkos lett. ''Bertalan éjszakája'' című 1918-as novelláskötetéről Boross F. László írt recenziót a ''M''ába. Boross kiemelte a novellák „expressziós”, aktív lélekrajzát, és bár gyengeségnek értékelte a dialógusok „gyakoriságát és hosszúságát”, a kötetet átlagon felülinek értékelte. Halálát sokan arra használták fel, hogy a ''Baumgarten-alapítvány'' kuratóriumi elnökét, ''Babits Mihályt'' bírálják a Baumgarten-díj visszásságai miatt – így tett Kassák Lajos is ''Baumgarten-alapítvány és a szegény író humora'' című cikkében (''Munka'', 1929/7).
+
'''Cholnoky László''' ('''Veszprém''', 1879. július 11. – '''Budapest''', 1929. április 21.) író. Fővárosi jogi egyetemi tanulmányait abbahagyta, rövid ideig hivatalnok, majd szabadfoglalkozású író lett. Élete során egyszer sem csatlakozott hírlapok, folyóiratok szerkesztőségéhez, irodalmi társaságokhoz. Az 1918–1919-es időszakot leszámítva szegénységben, nyomorban élt. Gyakran plagizálta magát és másokat, elbeszéléseinek jelentős részét és több regényét is több címen, de szinte változatlan szöveggel jelentette meg. Öngyilkos lett. ''Bertalan éjszakája'' című 1918-as novelláskötetéről Boross F. László írt recenziót a '''[[Item:Q336957|''M''á]]'''ba'''<code>→</code>'''. Boross kiemelte a novellák „expressziós”, aktív lélekrajzát, és bár gyengeségnek értékelte a dialógusok „gyakoriságát és hosszúságát”, a kötetet átlagon felülinek értékelte. Halálát sokan arra használták fel, hogy a ''Baumgarten-alapítvány'' kuratóriumi elnökét, ''Babits Mihályt'' bírálják a Baumgarten-díj visszásságai miatt – így tett Kassák Lajos is ''Baumgarten-alapítvány és a szegény író humora'' című cikkében (''Munka'', 1929/7).
  
  
Boross F. László. „Cholnoky László: Bertalan éjszakája”. ''Ma'' 3, 7. sz. (1918): 86-87.
+
 
 +
Boross F. László. „Cholnoky László: Bertalan éjszakája”. ''Ma'' 3, 7. sz. (1918): 86–87.
  
 
n. n. „Két keresztény íróról”. ''Bécsi Magyar Újság'', 1920. október 19., 6.
 
n. n. „Két keresztény íróról”. ''Bécsi Magyar Újság'', 1920. október 19., 6.

Latest revision as of 16:22, 15 September 2023

Cholnoky László (Veszprém, 1879. július 11. – Budapest, 1929. április 21.) író. Fővárosi jogi egyetemi tanulmányait abbahagyta, rövid ideig hivatalnok, majd szabadfoglalkozású író lett. Élete során egyszer sem csatlakozott hírlapok, folyóiratok szerkesztőségéhez, irodalmi társaságokhoz. Az 1918–1919-es időszakot leszámítva szegénységben, nyomorban élt. Gyakran plagizálta magát és másokat, elbeszéléseinek jelentős részét és több regényét is több címen, de szinte változatlan szöveggel jelentette meg. Öngyilkos lett. Bertalan éjszakája című 1918-as novelláskötetéről Boross F. László írt recenziót a Mába. Boross kiemelte a novellák „expressziós”, aktív lélekrajzát, és bár gyengeségnek értékelte a dialógusok „gyakoriságát és hosszúságát”, a kötetet átlagon felülinek értékelte. Halálát sokan arra használták fel, hogy a Baumgarten-alapítvány kuratóriumi elnökét, Babits Mihályt bírálják a Baumgarten-díj visszásságai miatt – így tett Kassák Lajos is Baumgarten-alapítvány és a szegény író humora című cikkében (Munka, 1929/7).


Boross F. László. „Cholnoky László: Bertalan éjszakája”. Ma 3, 7. sz. (1918): 86–87.

n. n. „Két keresztény íróról”. Bécsi Magyar Újság, 1920. október 19., 6.

Kassák Lajos. „Baumgarten-alapítvány és a szegény író humora”. Munka 2, 7. sz. (1929): 219.