Difference between revisions of "Buday Dezső"
(Created page with "'''Buday Dezső''' (álneve: Hungaricus) (Pécs, 1879. május 28. – Orgovány, 1919. november/december), jogász, jogakadémiai tanár, író. Budapesten végzett a jogi egy...") |
|||
| Line 1: | Line 1: | ||
| − | '''Buday Dezső''' (álneve: Hungaricus) (Pécs, 1879. május 28. – Orgovány, 1919. november/december), jogász, jogakadémiai tanár, író. Budapesten végzett a jogi egyetemen. Néhány éves pécsi bírósági szolgálatot követően Kolozsváron, majd Kecskeméten oktatott. A Tanácsköztársaság alatt a kecskeméti direktórium tagja volt, majd a fővárosban vezető tisztséget vállalt a Közoktatásügyi Népbiztosságon. A diktatúra leverése után bebörtönözték, majd egy erdőben kivégezték. 1916-ban Hungaricus néven publikálta ''A szenvedő ember'' című utópisztikus regényét, amelyről Komját Aladár írt ''A Tett''be elmarasztaló kritikát: a jókais ízű, egyhangú és modoros szövegnek egyedül „futurista formaszabadságát” emelte ki. | + | '''Buday Dezső''' (álneve: Hungaricus) ('''Pécs''', 1879. május 28. – '''Orgovány''', 1919. november/december), jogász, jogakadémiai tanár, író. Budapesten végzett a jogi egyetemen. Néhány éves pécsi bírósági szolgálatot követően Kolozsváron, majd Kecskeméten oktatott. A Tanácsköztársaság alatt a kecskeméti direktórium tagja volt, majd a fővárosban vezető tisztséget vállalt a Közoktatásügyi Népbiztosságon. A diktatúra leverése után bebörtönözték, majd egy erdőben kivégezték. 1916-ban Hungaricus néven publikálta ''A szenvedő ember'' című utópisztikus regényét, amelyről Komját Aladár írt ''A Tett''be elmarasztaló kritikát: a jókais ízű, egyhangú és modoros szövegnek egyedül „futurista formaszabadságát” emelte ki. |
| + | |||
Latest revision as of 14:48, 15 September 2023
Buday Dezső (álneve: Hungaricus) (Pécs, 1879. május 28. – Orgovány, 1919. november/december), jogász, jogakadémiai tanár, író. Budapesten végzett a jogi egyetemen. Néhány éves pécsi bírósági szolgálatot követően Kolozsváron, majd Kecskeméten oktatott. A Tanácsköztársaság alatt a kecskeméti direktórium tagja volt, majd a fővárosban vezető tisztséget vállalt a Közoktatásügyi Népbiztosságon. A diktatúra leverése után bebörtönözték, majd egy erdőben kivégezték. 1916-ban Hungaricus néven publikálta A szenvedő ember című utópisztikus regényét, amelyről Komját Aladár írt A Tettbe elmarasztaló kritikát: a jókais ízű, egyhangú és modoros szövegnek egyedül „futurista formaszabadságát” emelte ki.
Hungaricus [Buday Dezső]. „Diákolás”. Ma 1, 2. sz. (1916): 28–29.
Komját Aladár. „Hungaricus: A szenvedő ember”. A Tett 2, 13. sz. (1916): 223–224.
Gál István. „Buday Dezső”. Jelenkor 12, 3. sz. (1969): 265–269.