Difference between revisions of "Barta Lajos"

Latest revision as of 13:14, 15 September 2023

Barta Lajos (Kistapolca, 1878. október 20. – Budapest, 1964. október 18.), író, újságíró, Kossuth-díjas (1956). Pécsen a jogi egyetemre járt, első írásai helyi lapokban jelentek meg. 1910-től a Világ című napilap munkatársa, az első világháború mindegyik évében jelent meg kötete vagy mutatták be darabját. A Tanácsköztársaság alatt tisztségeket vállalt és a Fáklyát szerkesztette, majd Berlinben, Bécsben és 1934-től Pozsonyban élt. 1920 és 1927 között szinte az összes bécsi magyar lapban publikált elbeszéléseket és tanulmányokat. Pozsonyban szerkesztette az általa alapított Új Szót (1929-1933), támogatta a Sarló-mozgalmat. 1939-ben Londonba költözött, 1946-ban tért vissza Magyarországra, ahol az új rendszer támogatója lett. Erősen rendszerkritikus műveiben paraszti témákat dolgozott fel, amelyek idővel szocialista fennhangot kaptak. Kassák egyetlen szöveget sem közölt tőle, viszont köteteit és darabjait A Tett és a Ma→ számtalan szerzője recenzeálta. A Tettben elismerően írtak róla, Mácza János viszont a Zsuzsi című parasztvígjátékával és az Örvény című darabjával sem volt megelégedve. Némileg bizakodóbban írt Az élet arca című, a Nyugat Kiadó gondozásában megjelent kötetről, „megnyugtató ígéretnek” nevezve a szerző éppen alakulóban lévő formaváltását. A Szintetikus irodalom című írásában (1916) és az Egy ember életében Kassák elismerően írt róla – az előbbiben Kosztolányihoz, az utóbbiban Móriczhoz hasonlította, mondván munkái a színvonal tekintetében nem vehetik fel velük a versenyt.

Halasi Andor. „Barta Lajos: Egyszerű szívek”. A Tett 1, 3. sz. (1915): 52.

György Mátyás. „Barta Lajos: Szerelem”. A Tett 2, 12. sz. (1916): 193–194.

Mácza János. „Színházak: Nemzeti: Zsuzsi”. Ma 1, 1. sz. (1916): 14.

Mácza János. „Barta Lajos: Az élet arca”. Ma 2, 10. sz. (1917): 162.

Mácza János. „Barta Lajos: Örvény”. Ma 4, 2. sz. (1919): 26.

n. n. „Barta Lajos új regénye”. Jövő, 1922. december 24., 12.

Zelk Zoltán. „Barta Lajos: Sötét ujj”. Munka 1, 2. sz. (1928): 62.

@@ Line 1: / Line 1: @@
-'''Barta Lajos''' (Kistapolca, 1878. október 20. – Budapest, 1964. október 18.), író, újságíró, Kossuth-díjas (1956). Pécsen a jogi egyetemre járt, első írásai helyi lapokban jelentek meg. 1910-től a ''Világ'' című napilap munkatársa, az első világháború mindegyik évében jelent meg kötete vagy mutatták be darabját. A Tanácsköztársaság alatt tisztségeket vállalt és a ''Fáklyá''t szerkesztette, majd Berlinben, Bécsben és 1934-től Pozsonyban élt. 1920 és 1927 között szinte az összes bécsi magyar lapban publikált elbeszéléseket és tanulmányokat. Pozsonyban szerkesztette az általa alapított ''Új Szó''t (1929-1933), támogatta a Sarló-mozgalmat. 1939-ben Londonba költözött, 1946-ban tért vissza Magyarországra, ahol az új rendszer támogatója lett. Erősen rendszerkritikus műveiben paraszti témákat dolgozott fel, amelyek idővel szocialista fennhangot kaptak. Kassák egyetlen szöveget sem közölt tőle, viszont köteteit és darabjait ''A Tett'' és a ''Ma'' számtalan szerzője recenzeálta. ''A Tett''ben elismerően írtak róla, Mácza János viszont a ''Zsuzsi'' című parasztvígjátékával és az ''Örvény'' című darabjával sem volt megelégedve. Némileg bizakodóbban írt ''Az élet arca'' című, a Nyugat Kiadó gondozásában megjelent kötetről, „megnyugtató ígéretnek” nevezve a szerző éppen alakulóban lévő formaváltását. A ''Szintetikus irodalom'' című írásában (1916) és az ''Egy ember életé''ben Kassák elismerően írt róla – az előbbiben Kosztolányihoz, az utóbbiban Móriczhoz hasonlította, mondván munkái a színvonal tekintetében nem vehetik fel velük a versenyt.
+'''Barta Lajos''' ('''Kistapolca''', 1878. október 20. – '''Budapest''', 1964. október 18.), író, újságíró, Kossuth-díjas (1956). Pécsen a jogi egyetemre járt, első írásai helyi lapokban jelentek meg. 1910-től a ''Világ'' című napilap munkatársa, az első világháború mindegyik évében jelent meg kötete vagy mutatták be darabját. A Tanácsköztársaság alatt tisztségeket vállalt és a ''Fáklyá''t szerkesztette, majd Berlinben, Bécsben és 1934-től Pozsonyban élt. 1920 és 1927 között szinte az összes bécsi magyar lapban publikált elbeszéléseket és tanulmányokat. Pozsonyban szerkesztette az általa alapított ''Új Szó''t (1929-1933), támogatta a Sarló-mozgalmat. 1939-ben Londonba költözött, 1946-ban tért vissza Magyarországra, ahol az új rendszer támogatója lett. Erősen rendszerkritikus műveiben paraszti témákat dolgozott fel, amelyek idővel szocialista fennhangot kaptak. Kassák egyetlen szöveget sem közölt tőle, viszont köteteit és darabjait ''A Tett'' és a '''''[[Item:Q336957|Ma]]<code>→</code>''''' számtalan szerzője recenzeálta. ''A Tett''ben elismerően írtak róla, Mácza János viszont a ''Zsuzsi'' című parasztvígjátékával és az ''Örvény'' című darabjával sem volt megelégedve. Némileg bizakodóbban írt ''Az élet arca'' című, a Nyugat Kiadó gondozásában megjelent kötetről, „megnyugtató ígéretnek” nevezve a szerző éppen alakulóban lévő formaváltását. A ''Szintetikus irodalom'' című írásában (1916) és az ''Egy ember életé''ben Kassák elismerően írt róla – az előbbiben Kosztolányihoz, az utóbbiban Móriczhoz hasonlította, mondván munkái a színvonal tekintetében nem vehetik fel velük a versenyt.
@@ Line 14: / Line 15: @@
 n. n. „Barta Lajos új regénye”. ''Jövő'', 1922. december 24., 12.
-''Zelk'' Zoltán. „Barta Lajos: Sötét ujj”. ''Munka'' 1, 2. sz. (1928): 62.
+Zelk Zoltán. „Barta Lajos: Sötét ujj”. ''Munka'' 1, 2. sz. (1928): 62.
 [[Category:KASInet]]