Difference between revisions of "Diener-Dénes Rudolf"

From wikibase-docker
Line 1: Line 1:
'''Diener-Dénes Rudolf''' (Nyíregyháza, 1889. január 28. – Budapest, 1956. augusztus 3.), festő. Ferenczy Károly tanítványa volt. Dolgozott Budapesten és Nagybányán is. 1915-ben ''A Tett''ben Uitz Béla írt a Nemzeti Szalon téli tárlatáról, amelyen ő is kiállított. 1917-ben Iványi Grünwald Béla, 1918-ban Rippl-Rónai József szabadiskolájának tanulója volt. Ebben az évben a ''Ma'' csoportos kiállításán is szerepelt (többek között Kmetty Jánossal, Nemes Lampérth Józseffel, Máttis Teutsch Jánossal, Gulácsy Lajossal, '''[[Item:Q151695|Uitz Bélá]]'''val'''<code>→</code>''' és Bortnyik Sándorral együtt). Rövidebb külföldi tanulmányútjai után 1924 és 1932 között Franciaországban élt, dolgozott Párizsban és Dél-Franciaországban is. Posztimpresszionista festészetére ezek az évek voltak a legnagyobb hatással. Párizsban baráti viszonyba került többek között Tihanyi Lajossal, Major Henrikkel, Hevesi Andrással, Illyés Gyulával és Márai Sándorral. Hazatérését követően 1937-es kiállítása hozta meg számára a sikert, melyről Kassák Lajos méltató kritikát írt a ''Munká''ba (1937/53): „Diener-Dénes lírai piktúrája azonban annyira sajátos, és lényegében annyira beletartozik a művészi fejlődés együttesébe, hogy ugyanakkor, mikor általa gazdagodott, a sajátjával gazdagítja is azt. Nem felfedező és nem úttörő egyéniség, de par excellence festő, expresszív és színgazdag.” 1935-től tagja volt a Képzőművészek Új Társaságának, majd később a Gresham-körnek is. 1944-ben deportálni próbálták, de megszökött. Bár haláláig folyamatosan alkotott és csoportos kiállításokon rendszeresen bemutatta munkáit a szentendrei művésztelep tagjaként, utolsó önálló kiállítása 1948-ban volt.
+
'''Diener-Dénes Rudolf''' (Nyíregyháza, 1889. január 28. – Budapest, 1956. augusztus 3.), festő. Ferenczy Károly tanítványa volt. Dolgozott Budapesten és Nagybányán is. 1915-ben ''A Tett''ben Uitz Béla írt a Nemzeti Szalon téli tárlatáról, amelyen ő is kiállított. 1917-ben Iványi Grünwald Béla, 1918-ban Rippl-Rónai József szabadiskolájának tanulója volt. Ebben az évben a ''Ma'' csoportos kiállításán is szerepelt (többek között Kmetty Jánossal, Nemes Lampérth Józseffel, Máttis Teutsch Jánossal, Gulácsy Lajossal, '''[[Item:Q151695|Uitz Bélá]]'''val'''<code>→</code>''' és '''[[Item:Q143001|Bortnyik Sándor]]'''ral'''<code>[[Bortnyik Sándor|→]]</code>''' együtt). Rövidebb külföldi tanulmányútjai után 1924 és 1932 között Franciaországban élt, dolgozott Párizsban és Dél-Franciaországban is. Posztimpresszionista festészetére ezek az évek voltak a legnagyobb hatással. Párizsban baráti viszonyba került többek között Tihanyi Lajossal, Major Henrikkel, Hevesi Andrással, Illyés Gyulával és Márai Sándorral. Hazatérését követően 1937-es kiállítása hozta meg számára a sikert, melyről Kassák Lajos méltató kritikát írt a ''Munká''ba (1937/53): „Diener-Dénes lírai piktúrája azonban annyira sajátos, és lényegében annyira beletartozik a művészi fejlődés együttesébe, hogy ugyanakkor, mikor általa gazdagodott, a sajátjával gazdagítja is azt. Nem felfedező és nem úttörő egyéniség, de par excellence festő, expresszív és színgazdag.” 1935-től tagja volt a Képzőművészek Új Társaságának, majd később a Gresham-körnek is. 1944-ben deportálni próbálták, de megszökött. Bár haláláig folyamatosan alkotott és csoportos kiállításokon rendszeresen bemutatta munkáit a szentendrei művésztelep tagjaként, utolsó önálló kiállítása 1948-ban volt.
  
  

Revision as of 06:49, 15 September 2023

Diener-Dénes Rudolf (Nyíregyháza, 1889. január 28. – Budapest, 1956. augusztus 3.), festő. Ferenczy Károly tanítványa volt. Dolgozott Budapesten és Nagybányán is. 1915-ben A Tettben Uitz Béla írt a Nemzeti Szalon téli tárlatáról, amelyen ő is kiállított. 1917-ben Iványi Grünwald Béla, 1918-ban Rippl-Rónai József szabadiskolájának tanulója volt. Ebben az évben a Ma csoportos kiállításán is szerepelt (többek között Kmetty Jánossal, Nemes Lampérth Józseffel, Máttis Teutsch Jánossal, Gulácsy Lajossal, Uitz Bélával és Bortnyik Sándorral együtt). Rövidebb külföldi tanulmányútjai után 1924 és 1932 között Franciaországban élt, dolgozott Párizsban és Dél-Franciaországban is. Posztimpresszionista festészetére ezek az évek voltak a legnagyobb hatással. Párizsban baráti viszonyba került többek között Tihanyi Lajossal, Major Henrikkel, Hevesi Andrással, Illyés Gyulával és Márai Sándorral. Hazatérését követően 1937-es kiállítása hozta meg számára a sikert, melyről Kassák Lajos méltató kritikát írt a Munkába (1937/53): „Diener-Dénes lírai piktúrája azonban annyira sajátos, és lényegében annyira beletartozik a művészi fejlődés együttesébe, hogy ugyanakkor, mikor általa gazdagodott, a sajátjával gazdagítja is azt. Nem felfedező és nem úttörő egyéniség, de par excellence festő, expresszív és színgazdag.” 1935-től tagja volt a Képzőművészek Új Társaságának, majd később a Gresham-körnek is. 1944-ben deportálni próbálták, de megszökött. Bár haláláig folyamatosan alkotott és csoportos kiállításokon rendszeresen bemutatta munkáit a szentendrei művésztelep tagjaként, utolsó önálló kiállítása 1948-ban volt.


Diener-Dénes Rudolf. „Önarckép”. Munka 9, 53. sz. (1937): 1661.

Diener-Dénes Rudolf. „Rózsaszínruhás nő”. Munka 9, 53. sz. (1937): 1662.

Diener-Dénes Rudolf. „Pincesor”. Munka 9, 53. sz. (1937): 1663.

Diener-Dénes Rudolf. „Rajz”. Alkotás 1, 7-8. sz. (1947): 61.

Uitz Béla. „A fiatalok két tárlaton”. A Tett 1, 4. sz. (1915): 68.

Kassák Lajos. „Nemzeti Szalon: Fiatalok csoportkiállítása”. Ma 2, 9. sz. (1917): 146-147.

Kassák Lajos. „Diener-Dénes Rudolf kiállítása”. Munka 9, 53. sz. (1937): 1661-1664.