Difference between revisions of "Oud, Jacobus Johannes Pieter"

From wikibase-docker
Line 1: Line 1:
'''[[Item:Q337240|Jacobus Johannes Pieter Oud]]''' (művészneve: '''J. J. P. Oud''') '''([[Item:Q337241|Purmerend]], 1890. február 9. – [[Item:Q337242|Wassenaar]], 1963. április 5.),''' holland építész, a De Stijl mozgalom alapító tagja. Testvére, Pieter Oud Rotterdam polgármestere volt.
+
'''[[Item:Q337240|Jacobus Johannes Pieter Oud]]''' (művészneve: J. J. P. Oud) ('''[[Item:Q337241|Purmerend]]''', 1890. február 9. – '''[[Item:Q337242|Wassenaar]]''', 1963. április 5.), holland építész, a De Stijl mozgalom'''<code>→</code>''' alapító tagja. Testvére, Pieter Oud Rotterdam polgármestere volt.
  
Tanulmányait a delfti egyetemen végezte. Fiatal építészként Berlage volt rá hatással, és Theodor Fischer mellett is tanult Münchenben. Leidenben került kapcsolatba Theo van Doesburggal. 1917-ben egyike volt a De Stijl mozgalom alapítóinak, de már 1918-ban kilépett belőle, noha továbbra is osztotta elképzeléseik nagy részét.
+
Tanulmányait a delfti egyetemen végezte. Fiatal építészként Berlage volt rá hatással, és '''Theodor Fischer<code>→</code>''' mellett is tanult Münchenben. Leidenben került kapcsolatba '''Theo van Doesburg'''gal'''<code>→</code>'''. 1917-ben egyike volt a De Stijl mozgalom alapítóinak, de már 1918-ban kilépett belőle, noha továbbra is osztotta elképzeléseik nagy részét.
  
 
1918 és 1933 között Rotterdam városépítészeként, szociális értelemben véve progresszív lakóépületeken (munkáslakótelepeken) dolgozott. Ezek közé tartoztak a Spangen, a Kiefhoek és a Witte Dorp területén megvalósuló projektek. Oud megpróbálta összeegyeztetni a szigorú, racionális, „tudományos”, költséghatékony építési technikát a felhasználók pszichológiai igényeivel és esztétikai elvárásaival, a kettőt a „költői funkcionalizmus” elve szerint próbálta ötvözni.
 
1918 és 1933 között Rotterdam városépítészeként, szociális értelemben véve progresszív lakóépületeken (munkáslakótelepeken) dolgozott. Ezek közé tartoztak a Spangen, a Kiefhoek és a Witte Dorp területén megvalósuló projektek. Oud megpróbálta összeegyeztetni a szigorú, racionális, „tudományos”, költséghatékony építési technikát a felhasználók pszichológiai igényeivel és esztétikai elvárásaival, a kettőt a „költői funkcionalizmus” elve szerint próbálta ötvözni.
  
1922-ben a Bauhausban tartott előadásokat, ugyanitt később könyvet is jelentetett meg (''Holländische Achitktur'', 1926).
+
1922-ben a Bauhausban'''<code>→</code>''' tartott előadásokat, ugyanitt később könyvet is jelentetett meg (''Holländische Achitktur'', 1926).
  
1927-ben egy kisméretű házakkal beépített terasz megtervezésével ő is részt vett a nagy hatású stuttgarti Weissenhof Siedlungen kiállításon. 1932-től a négy legnagyobb modern építész egyikeként tartották számon (Ludwig Mies van der Rohe, Walter Gropius és Le Corbusier mellett). Ellentmondásos viszonyt ápolt a mainstream modernizmussal.
+
1927-ben egy kisméretű házakkal beépített terasz megtervezésével ő is részt vett a nagy hatású stuttgarti Weissenhof Siedlungen kiállításon. 1932-től a négy legnagyobb modern építész egyikeként tartották számon ('''Ludwig Mies van der Rohe<code>→</code>''', '''Walter Gropius<code>→</code>''' és '''Le Corbusier<code>→</code>''' mellett). Ellentmondásos viszonyt ápolt a mainstream modernizmussal.
  
 
A második világháború után Oud tervezte a holland háborús emlékművet Amszterdamban és a grebbebergi katonai temető emlékművét, ekkor már nem Stijl-stílusban. Újabb tervei a rotterdami Spaarbank és a De Utrecht irodaház, illetve az arnhemi gyermekegészségügyi központ voltak.
 
A második világháború után Oud tervezte a holland háborús emlékművet Amszterdamban és a grebbebergi katonai temető emlékművét, ekkor már nem Stijl-stílusban. Újabb tervei a rotterdami Spaarbank és a De Utrecht irodaház, illetve az arnhemi gyermekegészségügyi központ voltak.
  
A ''Ma'' 2022/5-6. számában két kép jelent meg munkáiról, az egyik egy fotó, amely egy csarnokot mutat be lépcsővel, valamint egy tengerparti házsorról készült tervrajz. Ugyanez a két kép bekerült a Kassák Lajos és Moholy-Nagy László által összeállított ''Új művészek könyvé''be is, de ott véletlenül egy Hardeveld-épületet is neki tulajdonítottak.
+
A '''''Ma<code>→</code>''''' 2022/5-6. számában két kép jelent meg munkáiról, az egyik egy fotó, amely egy csarnokot mutat be lépcsővel, valamint egy tengerparti házsorról készült tervrajz. Ugyanez a két kép bekerült a '''Kassák Lajos<code>→</code>''' és '''Moholy-Nagy László<code>→</code>''' által összeállított ''Új művészek könyvé''be'''<code>→</code>''' is, de ott véletlenül egy '''Hardeveld<code>→</code>'''-épületet is neki tulajdonítottak.
 +
 
 +
A '''''Munká'''''ban'''<code>→</code>''' 1937-ben egy levélrészlet szerepelt tőle, amelyben az új építészet elveit foglalja össze.
  
A ''Munká''ban 1937-ben egy levélrészlet szerepelt tőle, amelyben az új építészet elveit foglalja össze.
 
  
  

Revision as of 19:53, 7 September 2023

Jacobus Johannes Pieter Oud (művészneve: J. J. P. Oud) (Purmerend, 1890. február 9. – Wassenaar, 1963. április 5.), holland építész, a De Stijl mozgalom alapító tagja. Testvére, Pieter Oud Rotterdam polgármestere volt.

Tanulmányait a delfti egyetemen végezte. Fiatal építészként Berlage volt rá hatással, és Theodor Fischer mellett is tanult Münchenben. Leidenben került kapcsolatba Theo van Doesburggal. 1917-ben egyike volt a De Stijl mozgalom alapítóinak, de már 1918-ban kilépett belőle, noha továbbra is osztotta elképzeléseik nagy részét.

1918 és 1933 között Rotterdam városépítészeként, szociális értelemben véve progresszív lakóépületeken (munkáslakótelepeken) dolgozott. Ezek közé tartoztak a Spangen, a Kiefhoek és a Witte Dorp területén megvalósuló projektek. Oud megpróbálta összeegyeztetni a szigorú, racionális, „tudományos”, költséghatékony építési technikát a felhasználók pszichológiai igényeivel és esztétikai elvárásaival, a kettőt a „költői funkcionalizmus” elve szerint próbálta ötvözni.

1922-ben a Bauhausban tartott előadásokat, ugyanitt később könyvet is jelentetett meg (Holländische Achitktur, 1926).

1927-ben egy kisméretű házakkal beépített terasz megtervezésével ő is részt vett a nagy hatású stuttgarti Weissenhof Siedlungen kiállításon. 1932-től a négy legnagyobb modern építész egyikeként tartották számon (Ludwig Mies van der Rohe, Walter Gropius és Le Corbusier mellett). Ellentmondásos viszonyt ápolt a mainstream modernizmussal.

A második világháború után Oud tervezte a holland háborús emlékművet Amszterdamban és a grebbebergi katonai temető emlékművét, ekkor már nem Stijl-stílusban. Újabb tervei a rotterdami Spaarbank és a De Utrecht irodaház, illetve az arnhemi gyermekegészségügyi központ voltak.

A Ma 2022/5-6. számában két kép jelent meg munkáiról, az egyik egy fotó, amely egy csarnokot mutat be lépcsővel, valamint egy tengerparti házsorról készült tervrajz. Ugyanez a két kép bekerült a Kassák Lajos és Moholy-Nagy László által összeállított Új művészek könyvébe is, de ott véletlenül egy Hardeveld-épületet is neki tulajdonítottak.

A Munkában 1937-ben egy levélrészlet szerepelt tőle, amelyben az új építészet elveit foglalja össze.


Oud, J. J. P. „Csarnok lépcsővel. (Verlag Ernst Wasmuth A. G. Berlin.)” (fotó). Ma 7, 5–6. sz. (1922): 23. 13x10 cm.

Oud, J. J. P. „Tengerparti házsor (Verlag. Ernst Wasmuth A. G. Berlin.)” (tervrajz.), Ma 7, 6–6. sz. (1922): 16. 16x6 cm.

Oud, J. J. „[Az új épitészet problémaköréből.]”, Munka, 54. sz (1937): 1709–1710.