Difference between revisions of "Adattári adat Q334595"

Latest revision as of 05:39, 7 June 2023

Nov. 9. Honderü, ll. félév. 19. sz., 372.

Medve Imre:

Beszél a fákkal a bús Őszi szél.

Beszél a fákkal a bús őszi szél,
Beszédeit megérté a kebel:
Mert hullnak a sárguló levelek
Mindegyíkével egyegy lét vesz el.
Pedig mi szép volt a nyíló tavasznak
S az érlelő nyárnak dús korszaka
Leszállt a multnak pusztító ölébe,
Hosszu az őszi hüvös éjszaka.

A hosszu éjen, hosszak álmaink!

De felderülend bájos reggelünk;

Midőn igaz propheták énekén

Egy igaz lstent ismer kebelünk.

Sok századok keserve nyomja lelkünk

A tiszta hűség, s honfirény szaka,

Leszállt a multnak pusztító ölébe,

Hosszu az őszi hüvös éjszaka.

Szabadság! be sokszor emlegetnek,

De nincs ki bírná tiszta képedet.

Vérrel bemocskolák oltáridat,

Szentségtelenné tették nevedet.

Otromba vétkek bő palástja lettél,

Elmult a becsületnek fényszaka

Leszáll[t] a multnak pusztító ölébe,

Hosszu az őszi hűvös éjszaka.

Szent templomodba egy önző csoport

Vétkes kezekkel ortüzet vetett,

Hogy legyen romja gyászos ravatal

A szent jogok ős lstene felett.

Sirjál velem honom! te árva nemzet!

Hol van dicsőségednek napja?

Leszállt a multnak pusztító ölébe,

Hosszu az őszi hüvös éjszaka.

Sirjál velem honom! te árvahon,

Még nem pirul a váltság reggele:

E nép szivéről még nem olvadott

A gyáva önzésnek jégkérge le.

Nincs önbecsülés, és az egyetértés

Tettekben dús virágzó korszaka

Leszállt a multnak pusztító ölébe,

Hosszu az őszi hüvös éjszaka.

@@ Line 3: / Line 3: @@
 Medve Imre:
-''Beszél a fákkal a bús Őszi szél.'' <blockquote>Beszél a fákkal a bús őszi szél,
+''Beszél a fákkal a bús Őszi szél.''
+ <blockquote>Beszél a fákkal a bús őszi szél,
 Beszédeit megérté a kebel:
@@ Line 20: / Line 22: @@
-A hosszu éjen, hosszak álmaink! De felderülend bájos reggelünk; Midőn igaz propheták énekén Egy igaz lstent ismer kebelünk. Sok századok keserve nyomja lelkünk A tiszta hűség, s honfirény szaka, Leszállt a multnak pusztító ölébe, Hosszu az őszi hüvös éjszaka. Szabadság! be sokszor emlegetnek, De nincs ki bírná tiszta képedet. Vérrel bemocskolák oltáridat, Szentségtelenné tették nevedet. Otromba vétkek bő palástja lettél, Elmult a becsületnek fényszaka Leszáll[t] a multnak pusztító ölébe, Hosszu az őszi hűvös éjszaka. Szent templomodba egy önző csoport Vétkes kezekkel ortüzet vetett, Hogy legyen romja gyászos ravatal A szent jogok ős lstene felett. Sirjál velem honom! te árva nemzet! Hol van dícsőségednek napja? Leszállt a multnak pusztító ölébe, Hosszu az őszi hüvös éjszaka. Sirjál velem honom! te árvahon, Még nem pirul a váltság reggele: E nép szivéről még nem olvadott A gyáva önzésnek jégkérge le. Nincs önbecsűlés, és az egyetértés Tettekben dús virágzó korszaka Leszállt a multnak pusztító ölébe, Hosszu az őszi hüvös éjszaka.
+A hosszu éjen, hosszak álmaink!
+De felderülend bájos reggelünk;
+Midőn igaz propheták énekén
+Egy igaz lstent ismer kebelünk.
+Sok századok keserve nyomja lelkünk
+A tiszta hűség, s honfirény szaka,
+Leszállt a multnak pusztító ölébe,
+Hosszu az őszi hüvös éjszaka.
+Szabadság! be sokszor emlegetnek,
+De nincs ki bírná tiszta képedet.
+Vérrel bemocskolák oltáridat,
+Szentségtelenné tették nevedet.
+Otromba vétkek bő palástja lettél,
+Elmult a becsületnek fényszaka
+Leszáll[t] a multnak pusztító ölébe,
+Hosszu az őszi hűvös éjszaka.
+Szent templomodba egy önző csoport
+Vétkes kezekkel ortüzet vetett,
+Hogy legyen romja gyászos ravatal
+A szent jogok ős lstene felett.
+Sirjál velem honom! te árva nemzet!
+Hol van dicsőségednek napja?
+Leszállt a multnak pusztító ölébe,
+Hosszu az őszi hüvös éjszaka.
+Sirjál velem honom! te árvahon,
+Még nem pirul a váltság reggele:
+E nép szivéről még nem olvadott
+A gyáva önzésnek jégkérge le.
+Nincs önbecsülés, és az egyetértés
+Tettekben dús virágzó korszaka
+Leszállt a multnak pusztító ölébe,
+Hosszu az őszi hüvös éjszaka.