Adattári adat Q334451

61. Működése a Pápai Képző Társaságban

Pápa, 1841. nov. 7. — 1842. júl. 27.

„Jegyzőkönyv a főiskolai képző társulat beli dolgozó tagok üléseiről" (1841/1842. iskolaévi bejegyzések):

35. l.: I. Ülés. Őszutó [nov.] 7.:

2. [pont.] Demjén Ferencz és Petrovich Sándor önkénytes munkáik bírálatra kiadattak, amaz Tóth Jánosnak, emez pedig Demjén Ferencznek.

II. Ülés. Őszutó 10..:

3. Munkát olvastak: a) Petrovics Sándor. Tünődés, Zsarnok és Eskü czímü munkáit bírálta Demjén Ferencz. Az elsőben költői nyelv, lyrai érzelem található, mellyért érdemkönyvre méltónak itéltetett, a lyrai egységet sértő kifejezés" kiigazítása mellett. — A .zsarnok' czímű s egy kény úr gaz érzelmeit festő költeménynek — mint drámai magánybeszédnek — dramatizálására utasítatott szerző. Az „eskü"-ben egy Bachus tisztelője hajthatlan hűségü bajnokává eszküszi magát a' csapoknak, melly mű kivált kerekdedsége által figyelemre méltó: de mind emellett is csak az egyik részében elömlő póriasság letisztitása mellett [jav.ebből:után] ítéltetett érdemkönyvre méltónak.

36. l.: III. Ülés. Őszutó 14.:

5. Szavalásra kineveztettek: Parag Gábor, Pap Dénes, Petrovics Sándor.

IV. Ülés. Őszutó 17..:

3. Szavalltak: a) Petrovics Sándor „Petiké"-t Vörösmartytól. Személyesítő szavalata több helyen jó; de testtartása, s taglejtése nem kielégítő.

40. l.: XIV. Ülés. Télhó [1842. jan.] 16.:

3. Petrovics Sándor kiigazitott „Tünödés" czímű dalát felolvasta s helyesnek találtatott.

43. l.: XIX. Ülés. Télutó [febr.] 2.:

3. Munkák adattak bírálatra: [...] Petrovics Sándoré Tóth Jánosnak [...]

46. l.: XXVI. Ülés. Télutó 27.:

[...] munkát olvastak: Petrovics Sándor a' következő fordításokat: gyermek a' pataknál Schillertől, — a pór esti dala Claudiustól, — Elegia Mathisontól [Matthisson]. bir[álta] Tóth János. Mind ez kevés igazítással érdem könyvbe írható.

48. l.: XXX. Ülés. Tavaszhó [ápr.] 20..:

3. Munkát olvasott Petrovics Sándor, Kuruttyó c. balladát, Heliconi zarándok, Viszontlátás és Hattyudal cz. lyrai dolgozatokat bir: Dömjén. Az első kiigazitás véget[!] vissza adatott, a második s' harmadik műnek Epigrammá dolgozása ajánltatott, az utolsó érdemkönyvre méltónak ítéltetett. —

50. l.: XXXV. Ülés. Tavaszutó [máj.] 29.:

3. Időközben a bíráló tagok száma hárommal megkevesedvén, a következő tagok választattak bírálokul: Gaál Péter, Jokay Moric, Petrovics Sándor.

XXXVI. Ülés. Nyárelő [jún.] 1^öjén:

3. Munkák adattak bírálatra: Pap Dénesé Petrovics Sándornak [...]

5. Petrovics szavalásra jelentette magát.

XXXVII. Ülés. Nyárelő 5^én:

1. Munkát olvastak a.) Petrovics Sándor Jolanta cz. balladát és a „tolvaj huszárok" c. romancot[,] bírálta Toth István. Az első javítás végett vissza adatott, a másik érdem könyvbe iratni határoztatott.

52. l.: XL. Ülés. Nyárelő 15.

[Petőfi pályaművei az e napi, déli 12 órai határidőig beérkezett darabok között: sorszám, cím, „jelmondat":] a) Lyrai pályaművek: 11. Vándordalok. Isten hozzád bujdosó. Bajza. 12. Ideal. Ti arany álmak. Bajza. b) Balladák: 2. Szin és való. Az arany világnak rózsaberkéből sivatag vadon kel. Berzsenyi. 3. Leel [Lehel] Das Horn verkündet Sturm. U[h]land. 4. Önkéntes szavalásra Petrovics Sándor ajánlkozott.

53. l.: XLI. Ülés. nyárelő 19.:

2. Petrovics Sándor az „Olympi Zeuszhez" Szemere Bertalantól [helyesen: Miklóstól]

XLII. Ülés. Nyárelő 22..:

2. Munkák adattak bírálatra: [...] Horváth Ignác fordított értekezése Petrovics Sándornak.

54-55. l.: XLIV. Ülés. Nyárelő 29..:

3. Szavalásra neveztettek: [...] Petrovics [...]

55. l.: XLV. Ülés. Nyárhó [júl.] 3.

6. Örömünnepi szavalásra s felolvasásra vállalkoztak: Ács, Barát, Bárány, Földváry, Gaal, Kerkapoly, Kozma, Kiss János, Kiss Gábor, Magyari, Pap, Petrics, Petrovics, Tóth István, Parrag, Lantay, Dömjén, kik a jövő ülésig megpróbáltatni rendeltetnek.

56-57. l.: XLVII. Ülés. Nyárhó 10..:

2. Szavaltak: b) Petrovics Sándor „Szózatot" Vörösmartytól előre bocsátván „labdacsul azoknak, kiknek a szinészi szavalástól gyomruk elromlott." Mely kifejezéssel a fölebbi gyülésben a szavalatról történt vitára célozott; egyszersmind az ellenkező véleményűek szavalatát akarta hanghordozásával és taglejtésével kigúnyolni: mint a társaság tekintetével meg nem egyező tény jegyzőkönyvileg megrovatni rendeltetett.

57. l.: XLIX. Ülés. Nyárhó 17..:

1. Munkát olvastak: b) Horváth Ignác „a Középszerűről és Fennségesről" Schiller után, bírálta Petrovics Sándor. A darabban előforduló nehány szavak igazi jelentései[re] figyelés ajánltatott a fordítónak.

3. Munkák adattak bírálatra Petrovicsé Jokay Móricnak [...]

4. Szavalnak: Pap Dienes, Petrovics, Petrics, Nagy Sándor. —

58. l.: L. Ülés. Nyárhó 20.:

L; T. Elnök ur jelenté, hogy a lyrai pályaművek bírálóitól a jutalmazandó felől megérkezett két vélemény: u.m. T. Kovács Pál orvos uré és Tiszt[eletes] Stettner Ignác uré; minthogy a harmadik bir[áló] Tiszt[elendő] Cucor [Czuczor] Gergely ur a véleményadást igérete szerént nem teljesítheté: a jutalomra méltónak ítélt „Lengyel kesevek" jeligés levelkéje felbontatott s szerzőjének Ács Károl ur nyilvánosult.

2. Szavaltak: b) Petrovics „Magánybeszédet" Zaach nemzetség. cimü szinműből.

58-59. 1.: LI. Ülés. Nyárhó 24..:

2. Előterjeszté tek. Elnök ur, hogy a jutalmazandó ballada felől a két bíráló u.m. tek. Kovács Pál és tiszt[eletes] Stettner Ignác urak véleménye nem egyezvén meg, a balladákat nagy tiszt[leletű] Széki Béla tanár urnak adta által véleményadás végett. A tek. Elnök gondoskodását s a nagy tiszt. bir[áló] ur Iskolai mulasztásért büntetik fáradozását köszönettel fogadta a társaság. Az eredmény az lett, - hogy dr. Kovács ur ítélete és nagy tiszt. Széki Béla ur ezen feltételes véleménye után, „ha szabad a ballada kívánalmától, a mennyiben arra históriai elem is kivántatik — eltérni," a „Szinész és való" (helyesen: Szín és való] cimű románcot jutalmazta a társaság, a „Leel" [Lehel] című balladát pedig dicséretre méltatá. A művek jeligés levelkéi felbontatván Petrovics Sándor 1^ső éves philosoph neve tűnt elő, mint szerzőé, a ki műveit ezen ülésen fel is olvasá.

59. l.: LII. Ülés NYárhó 26.:

1. Tek. Elnök ur előterjeszté dr. Kovács Pál ur s azon t. c. urak egyetemes véleményét, kiket szives volt tek. Kovács ur megkérni a társaság pálya-művei átnézése végett, u. m. a balladák 63. és dalokról t. c. Turcsányi János; a beszélyekről t. c. Geyer Samu; tudományos művekről t. c. Csacskó Imre és t. c. Karpf August prof[essor] urakét:

a) A jutalmat a dalok közül mind a 3 bíráló a „Lengyel keservek"-nek itélte, mint a mellyben a költői nyelv a honfias érzelmekkel szerencsésen van párosítva s társai felett ihletettebb kebelbűl hangoztatja érzeményeit. A megdicsért művekre nézve határozza a társaság, hogy egy bíráló ajánlatára a jeligés levélkék felbontassanak; melly határozatnak értelmében a következő darabok szerzői fedeztettek fel: „Sírdalok" szerzője Ács Károl, 2^od éves növendék pap; „Vándordalok", szerz[ője] Petrovics Sándor; „Unió" szerz. Ács Károl; „Ideál" szerz. Petrovics; „Tulvilági kép" szerz. Ács Károl.

b) A balladák közül birálok ítélete következtében dicséretet ,,Hős vezér" szerz. Nagy Sándor 1^ső éves növendék pap.

60. I.: LIII. Ülés. nyárhó 27.

2. Az örömünnep következőleg rendeltetett el:

II. Szavalások és felolvasások.

2. „Lehel" dicséretet nyert ballada Petrovics Sándortól Pápa, 1842. [júl. végén] szav[alja] Kiss János.

9. Mutatvány Petrics Soma „Viszontorlás " czímű első jutalmat nyert beszélyéből olvassa Petrovics Sándor.

14. „Ólmos botok" Szalkay Mátétól szav. Petrovics.

16. „Szin és való", jutalmazott ballada Petrovicstól szav.

Kozma Sándor.

21. „Liszt Ferenchez" Vörösmartytól szav. Petrovics.