Difference between revisions of "Annotáció Q334163"
(Created page with "'''130.''' '''K:''' Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Lt (Sátoraljaújhely), IV—1001/g, Zemplén vármegye nemesi közgyűléseinek iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek 1823...") |
|||
| Line 5: | Line 5: | ||
'''M''': a költő zempléni táblabírává választásának tényét már az egykorú sajtó hírül adta: Élk 1847. aug. 22., Der Ungar aug. 25. (I. PAt 1. k. 138.; jegyz.: 388., a korábban feltételezett aug. 3-i időpont aug. 5-ére helyesbítésével); újabban Hőgye István írt erről az általa szerk. „Irodalomtörténeti dokumentumok Zemplén Levéltárában" című kiadványban (Miskolc, 1986. 103.), valamint Ratzky Rita „Petőfi Sándor, három megye táblabírája" című cikkében (ItK 1989. 432.). | '''M''': a költő zempléni táblabírává választásának tényét már az egykorú sajtó hírül adta: Élk 1847. aug. 22., Der Ungar aug. 25. (I. PAt 1. k. 138.; jegyz.: 388., a korábban feltételezett aug. 3-i időpont aug. 5-ére helyesbítésével); újabban Hőgye István írt erről az általa szerk. „Irodalomtörténeti dokumentumok Zemplén Levéltárában" című kiadványban (Miskolc, 1986. 103.), valamint Ratzky Rita „Petőfi Sándor, három megye táblabírája" című cikkében (ItK 1989. 432.). | ||
| − | P-t három vármegye választotta tiszteletbeli táblabírájává: időrendben Gömör (I. 94. sz. adat és jegyz.), a szóban forgó alkalommal Zemplén, majd Nógrád (l. 134. sz. adat és jegyz.); vö. még Ratzky R. fent említett cikkével. | + | P-t három vármegye választotta tiszteletbeli táblabírájává: időrendben Gömör (I. [[Item:Q334165|94. sz. adat és jegyz]].), a szóban forgó alkalommal Zemplén, majd Nógrád (l. [[Item:Q334164|134. sz. adat és jegyz.]]); vö. még Ratzky R. fent említett cikkével. |
P — a Gömör megyei választással ellentétben — ezúttal nem volt jelen a közgyűlésen, mert ez idő alatt folyamatosan Szatmáron, menyasszonya közelében tartózkodott; gyűrűs eljegyzése éppen aug. 5-re esett (vö. ''Augusztus 5-dikén'' című, „Itt a gyűrű, itt a gyűrű, Itt van végre ujjamon..." kezdetű költeményével). Néhány héttel korábban azonban Sátoraljaújhelyen járt, s felkereste régi jó barátját, Kazinczy Gábort (1818-1864), a kitűnő szónokot és nagy tekintélynek örvendő ellenzéki politikust; táblabírává választását bizonyára Kazinczy eszközölte ki, aki ugyanezen a közgyűlésen lett zempléni főszolgabíró. (L. erről részletesebben VP 7. k. 350.) | P — a Gömör megyei választással ellentétben — ezúttal nem volt jelen a közgyűlésen, mert ez idő alatt folyamatosan Szatmáron, menyasszonya közelében tartózkodott; gyűrűs eljegyzése éppen aug. 5-re esett (vö. ''Augusztus 5-dikén'' című, „Itt a gyűrű, itt a gyűrű, Itt van végre ujjamon..." kezdetű költeményével). Néhány héttel korábban azonban Sátoraljaújhelyen járt, s felkereste régi jó barátját, Kazinczy Gábort (1818-1864), a kitűnő szónokot és nagy tekintélynek örvendő ellenzéki politikust; táblabírává választását bizonyára Kazinczy eszközölte ki, aki ugyanezen a közgyűlésen lett zempléni főszolgabíró. (L. erről részletesebben VP 7. k. 350.) | ||
A P-vel együtt kinevezettek közül Hőgye István (fent i. h.) mint közismert személyt kiemeli Kazinczy Lajost, a későbbi aradi vértanút; tegyük még ehhez hozzá Ney Ferencet (1814-1889), az írót és kisdedóvóképző intézeti igazgatót (róla I. 176. sz. jegyz.), akit a sajtó ez alkalomból P-vel együtt emlegetett (l. a fent. id. egykorú közleményeket). | A P-vel együtt kinevezettek közül Hőgye István (fent i. h.) mint közismert személyt kiemeli Kazinczy Lajost, a későbbi aradi vértanút; tegyük még ehhez hozzá Ney Ferencet (1814-1889), az írót és kisdedóvóképző intézeti igazgatót (róla I. 176. sz. jegyz.), akit a sajtó ez alkalomból P-vel együtt emlegetett (l. a fent. id. egykorú közleményeket). | ||
Latest revision as of 10:59, 23 May 2023
130.
K: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Lt (Sátoraljaújhely), IV—1001/g, Zemplén vármegye nemesi közgyűléseinek iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek 1823—1849., az 1847. évi Index-kötet 239ab— 240a fol. Itt a „Táblabírák" címszó alatt, megyék szerinti csoportosításban, az összes kinevezettek névsorát megtaláljuk. Mf.-je: OL, 17 071 doboz, 225. cím.
M: a költő zempléni táblabírává választásának tényét már az egykorú sajtó hírül adta: Élk 1847. aug. 22., Der Ungar aug. 25. (I. PAt 1. k. 138.; jegyz.: 388., a korábban feltételezett aug. 3-i időpont aug. 5-ére helyesbítésével); újabban Hőgye István írt erről az általa szerk. „Irodalomtörténeti dokumentumok Zemplén Levéltárában" című kiadványban (Miskolc, 1986. 103.), valamint Ratzky Rita „Petőfi Sándor, három megye táblabírája" című cikkében (ItK 1989. 432.).
P-t három vármegye választotta tiszteletbeli táblabírájává: időrendben Gömör (I. 94. sz. adat és jegyz.), a szóban forgó alkalommal Zemplén, majd Nógrád (l. 134. sz. adat és jegyz.); vö. még Ratzky R. fent említett cikkével.
P — a Gömör megyei választással ellentétben — ezúttal nem volt jelen a közgyűlésen, mert ez idő alatt folyamatosan Szatmáron, menyasszonya közelében tartózkodott; gyűrűs eljegyzése éppen aug. 5-re esett (vö. Augusztus 5-dikén című, „Itt a gyűrű, itt a gyűrű, Itt van végre ujjamon..." kezdetű költeményével). Néhány héttel korábban azonban Sátoraljaújhelyen járt, s felkereste régi jó barátját, Kazinczy Gábort (1818-1864), a kitűnő szónokot és nagy tekintélynek örvendő ellenzéki politikust; táblabírává választását bizonyára Kazinczy eszközölte ki, aki ugyanezen a közgyűlésen lett zempléni főszolgabíró. (L. erről részletesebben VP 7. k. 350.)
A P-vel együtt kinevezettek közül Hőgye István (fent i. h.) mint közismert személyt kiemeli Kazinczy Lajost, a későbbi aradi vértanút; tegyük még ehhez hozzá Ney Ferencet (1814-1889), az írót és kisdedóvóképző intézeti igazgatót (róla I. 176. sz. jegyz.), akit a sajtó ez alkalomból P-vel együtt emlegetett (l. a fent. id. egykorú közleményeket).