Difference between revisions of "Klönne, August"
| (One intermediate revision by the same user not shown) | |||
| Line 1: | Line 1: | ||
| − | '''[[Item:Q496340|August Klönne]] (August Albert Alexander Klönne) (Mülsborn bei Meschede, 1849. aug. 21. – Unna-Königsborn, 1908. dec. 30.):''' német mérnök, vállalkozó. Mivel apja anyagi okokból nem tudta biztosítani számára a továbbtanulást, az általános iskola elvégzése után gépészmérnök-tanoncnak állt. Műszaki tehetségét először egy új típusú, a gépműhely megvilágítására szolgáló petróleumüzem építésénél kamatoztathatta. További gyakorlati és elméleti ismereteket szerzett a | + | '''[[Item:Q496340|August Klönne]] (August Albert Alexander Klönne) (Mülsborn bei Meschede, 1849. aug. 21. – Unna-Königsborn, 1908. dec. 30.):''' német mérnök, vállalkozó. Mivel apja anyagi okokból nem tudta biztosítani számára a továbbtanulást, az általános iskola elvégzése után gépészmérnök-tanoncnak állt. Műszaki tehetségét először egy új típusú, a gépműhely megvilágítására szolgáló petróleumüzem építésénél kamatoztathatta. További gyakorlati és elméleti ismereteket szerzett a kölni Bayenthalban, a Kölnische Maschinen AG für Gasbehälterbau vállalatnál, a bochumi gázművek építésénél és a bochumi bányászati iskolában. 1873-ban, 24 éves korában a Dortmunder Union gáz- és vízművek igazgatóságának tagja lett. A következő évben fejlesztéseket talált ki a gázfejlesztő kemencék tüzelésére, amelyeket nem sokkal később számos német városban, továbbá Torinóban is alkalmaztak. Ez idő alatt magánúton tovább tanult. 1879-ben önálló vállalkozó lett, saját mérnöki irodát nyitott. Számos szabadalmat dolgozott ki, kályháit Angliában és Észak-Amerikában is bemutatták. Kezdetben műhelyeket bérelt a gázművek építéséhez szükséges vasszerkezetek gyártásához, majd Dortmundban'''<code>→</code>''' saját műhelyeket vásárolt. Tevékenységét a híd- és vasszerkezet-konstrukcióra is kiterjesztette: gáz- és víztartályokat, vasúti hidakat, pályaudvarok előtereit, zsilipeket, duzzasztókat és hajólifteket épített. Megépítette az első föld feletti gázgyűrűs tartályt, valamint ő tervezte az első vízszintes és függőleges kamrás kemencéket is. 1892-ben megvásárolta az Adlerbrauerei sörfőzdét Unnában, és egy sörmárkát is elneveztek róla. A Nemzeti Bank felügyelőbizottságának tagja volt, valamint jótékonykodott egyházak, kórházak és árvaházak javára. Tagja volt a Német Mérnökök Egyesületének (VDI) és a VDI Westfáliai Kerületi Szövetségének. Szenvedélye a lótenyésztés volt. |
| − | A ''Ma'' 1923/5-6. száma fotót közölt a dortmundi hajógyár számára készített forgódarujáról. | + | A '''''[[Item:Q336957|Ma]]<code>→</code>''''' 1923/5-6. száma fotót közölt a dortmundi hajógyár számára készített forgódarujáról. |
Latest revision as of 09:57, 4 November 2025
August Klönne (August Albert Alexander Klönne) (Mülsborn bei Meschede, 1849. aug. 21. – Unna-Königsborn, 1908. dec. 30.): német mérnök, vállalkozó. Mivel apja anyagi okokból nem tudta biztosítani számára a továbbtanulást, az általános iskola elvégzése után gépészmérnök-tanoncnak állt. Műszaki tehetségét először egy új típusú, a gépműhely megvilágítására szolgáló petróleumüzem építésénél kamatoztathatta. További gyakorlati és elméleti ismereteket szerzett a kölni Bayenthalban, a Kölnische Maschinen AG für Gasbehälterbau vállalatnál, a bochumi gázművek építésénél és a bochumi bányászati iskolában. 1873-ban, 24 éves korában a Dortmunder Union gáz- és vízművek igazgatóságának tagja lett. A következő évben fejlesztéseket talált ki a gázfejlesztő kemencék tüzelésére, amelyeket nem sokkal később számos német városban, továbbá Torinóban is alkalmaztak. Ez idő alatt magánúton tovább tanult. 1879-ben önálló vállalkozó lett, saját mérnöki irodát nyitott. Számos szabadalmat dolgozott ki, kályháit Angliában és Észak-Amerikában is bemutatták. Kezdetben műhelyeket bérelt a gázművek építéséhez szükséges vasszerkezetek gyártásához, majd Dortmundban→ saját műhelyeket vásárolt. Tevékenységét a híd- és vasszerkezet-konstrukcióra is kiterjesztette: gáz- és víztartályokat, vasúti hidakat, pályaudvarok előtereit, zsilipeket, duzzasztókat és hajólifteket épített. Megépítette az első föld feletti gázgyűrűs tartályt, valamint ő tervezte az első vízszintes és függőleges kamrás kemencéket is. 1892-ben megvásárolta az Adlerbrauerei sörfőzdét Unnában, és egy sörmárkát is elneveztek róla. A Nemzeti Bank felügyelőbizottságának tagja volt, valamint jótékonykodott egyházak, kórházak és árvaházak javára. Tagja volt a Német Mérnökök Egyesületének (VDI) és a VDI Westfáliai Kerületi Szövetségének. Szenvedélye a lótenyésztés volt.
A Ma→ 1923/5-6. száma fotót közölt a dortmundi hajógyár számára készített forgódarujáról.
Klönne, August. „Drehkran für die Kruppsche Germania-Werft in Kiel. Dortmund” (fotó). Ma 8, 5–6. sz. (1923): 51. 15x18 cm.
Gerstein, Barbara. „Klönne, August Albert Alexander”, in Biographien bedeutender Dortmunder: Menschen in, aus und für Dortmund 3. Szerkesztette Hans Bohrmann. Essen: Klartext, 2001, 108–109.